Kedd délelőttre a szavazatok száz százalékát összesítette a lengyel választási bizottság. Már hétfő éjjel is csaknem teljes volt a feldolgozottság, ám a külföldi szavazatokkal addigra még nem végeztek.

TUSK, Donald; WALESA, Lech
A 2023-as lengyel választást a PiS és Jaroslaw Kaczynski nyerte meg, de az ellenzéki koalíció és Donald Tusk örülhet a győzelemnek.
Fotó: Pawel Superna

Mostanra viszont ezt a mintegy 600 ezer voksot is összesítették, így megszületett a 2023-as lengyel országgyűlési választások hivatalos végeredménye.

Mi lett a végeredménye a 2023-as lengyel választásnak?

Mintegy 29,5 millió lengyel volt jogosult a szavazásra, több mint 74 százalékuk járult az urnákhoz – ez 13 százalékkal magasabb arány, mint négy éve.

  • A választást a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyerte meg 35,38 százalékos eredménnyel. Ez 7,64 millió szavazatot jelent. Az ő miniszterelnök-jelöltjük a jelenlegi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki, erős emberük pedig a pártelnök, Jaroslaw Kaczynski nagy múltú politikus.
  • A második legtöbb szavazatot a liberális-konzervatív Polgári Koalíció (KO) kapta, 30,7 százalékot, 6,63 millió szavazatot. Az ő jelöltjük Donald Tusk ugyancsak hosszú, részben nemzetközi politikai pályát maga mögött tudható politikus.
  • A legérdekesebb és talán legfontosabb kérdés a zöld-liberális Harmadik Út (Trzecia Droga) tömörülés szereplése volt. Ők ugyanis a mérleg nyelve: ha átlépik a rájuk vonatkozó 8 százalékos parlamenti küszöböt, bizonyosan bukik a PiS-kormány, miután ők a KO-val szövetkezhetnek. Ezt végül jócskán túllépték a 14,4 százalékos arányukkal és a 3,11 millió rájuk adott vokssal.
  • A klasszikus baloldali, szocdem Új Baloldal (Nowa Lewica) 8,61 százalékot ért el.
  • Az euroszkeptikus, jobboldali Konföderáció (Konfederacja) 7,16 százalékon zárt.
  • A Párton kívüli Önkormányzat nevű, a közvetlen demokrácia modelljét valló formáció 1,86 százalékos eredményt produkált.
  • A mindössze fél éve bejegyzett Egy Lengyelország (PJJ) nemzeti, konzervatív párt 1,63 százalékot hozott.

A szejm, vagyis a kétkamarás lengyel parlament alsóháza 460 fős, a többséghez 231 képviselő kell. A PiS 194 mandátumot szerzett, a KO 157, a Harmadik Út 65, az Új Baloldal 26, a Konföderáció 18 szavazatot. Vagyis a KO–Harmadik Út–Új Baloldal együtt 248 képviselőt küldhet a szejmbe, ami kényelmes többséget jelent. A PiS egymaga hiába szerezte meg a legtöbb helyet, egyedül, sőt, még egy esetleges összebútorozással a Konföderáció politikusaival sem tudja elérni a bűvös 231-es küszöböt.

A lengyel exit poll is tévedett

Érdekes, hogy ahogyan azt néhány hete Szlovákiában is láthattuk, úgy a lengyeleknél is tévedett az exit poll, vagyis a közvetlenül az urnazárást követően kiadott eredménybecslés. Igaz, ezúttal nem alálőtt, hanem fölé és alá is, méghozzá jócskán. Az Ipsos által közölt exit poll ugyanis a PiS-nek 36,8 (ez valójában 35,38 lett) a KO-nak 31,6 (ez valójában 30,7 lett), a Harmadik Útnak 13 (ez valójában 14,4 lett), az Új Baloldalnak 8,6 (ez pontos), a Konföderációnak pedig 6,2 (ez valójában 7,16 lett) százalékos eredményt jósolt.

A lényegen ez azonban nem változtat. Véget ért a választás, most minden szem a lengyel államfőre szegeződik, ő dönt ugyanis, kinek ad először megbízást a kormányalakításra. Erről részletesen az alábbi cikkben írtunk.

Lengyel választás: eldőlt az összes fontos kérdés – most minden szem az államfőre szegeződik

Majdnem az összes szavazatot megszámolták Lengyelországban. Lényegében véget ért a 2023-as országgyűlési választás. Most a legfontosabb kérdés, hogyan dönt Andrzej Duda köztársasági elnök.