A nyár elején elfogadott, vagyonadóról szóló törvény e passzusának alapos fontolóra vétele akár évi több tízezer forintos megtakarításhoz is hozzásegítheti a lízingelt lakást vásárlókat.
Fő szabály szerint a vagyonadót az ingatlan tulajdonosa köteles leróni. Ez egy lízingelt lakás esetében magát a lízingcéget jelenti. Különösen jelen gazdasági körülmények között igencsak valószínű, hogy a lízingcégek az adót egy az egyben át fogják hárítani a lízingbe vevőkre, vagyis e díjak havi szinten több ezer, netán tízezer forintos mértékben nőhetnek.
Akadhat azonban ezalól egy teljesen legális kibúvó. Ahogy ugyanis az idézett passzusból kiderül, ha az adott ingatlanra vagyoni értékű jogot jegyeztek be, az e jog tulajdonosát terheli. Ilyenkor tehát egy lízingelt lakás esetében sem a lízingcég, hanem a lakásban lakó magánszemély köteles az adó megfizetésére. Márpedig ez utóbbi esetben a törvény adómentességet, vagy legalábbis -kedvezményt biztosít.
Mentes ugyanis az adó alól a lakás akkor, ha az a vagyoni értékű joggal rendelkező számára a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyül szolgál, valamint ha e lakás forgalmi értéke a naptári év első napján a 30 millió forintot nem éri el. Ez tehát a lízingbe vevőt mentesíti az adó alól, ám e feltételek szerint nyilván nem élhet a kedvezménnyel egy lízingcég. Ha tehát végeredményben így is, úgy is a lízingbe vevőre hárulna az adóteher, érdemes ezzel a megoldással minimalizálni azt. Ráadásul a törvény egy második, maximum 15 millió forint értékű lakóingatlan adója alól is mentesíti a magánszemélyeket, ezt szintén ki lehet használni lízingelt lakások esetén is.
Adómentes
- 30 millió forintig a tényleges lakóhelyül szolgáló ingatlan- 15 millió forintig egy további lakóingatlan
- a 62. évét betöltött nyugdíjas esetében az adóalap első 10 millió forintja (maximum 50 millió forintos lakóingatlan esetében és akkor, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi adóév első napján érvényes legkisebb öszszegének kétszeresét nem haladja meg)
Egy-egy értékesebb ingatlan esetén ugyanis nem kis tételről van szó. Egy 25 millió forint értékű lakás havi adója – amenynyiben nem esik az adómentes kategóriába – 5200 forint felett jár, és a közteher mértéke a havi 12 ezer forintot is meghaladja egy 50 millió forintos ingatlan esetén.
Az adóteher némileg progresszíven emelkedik: mértéke az adóalap 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25 százalék, a 30 millió forint feletti, de 50 millió forintot meg nem haladó rész után 0,35 százalék, az 50 millió forint feletti rész után pedig 0,5 százalék évente. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a vagyonadóból levonható az ugyanabban az évben ugyanazon ingatlan után fizetendő helyi adó. Ezenkívül a három vagy annál több gyermeket nevelők az adót a harmadik és minden további gyermek után 15-15 százalékkal mérsékelhetik, maximum százmillió forintos adóalapig.
Az adót csökkenti a 2010. január 1-je után megkezdett és az adóévet megelőző évben befejezett felújítás áfája. Emellett az adó felfüggesztésére – vagyis halasztott fizetésére – van lehetősége a 62. életévét már betöltött, a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélynek. Itt is feltétel azonban, hogy az adó alapját képező lakóingatlan a tényleges lakóhely legyen.
- 15 millió forintig egy további lakóingatlan
- a 62. évét betöltött nyugdíjas esetében az adóalap első 10 millió forintja (maximum 50 millió forintos lakóingatlan esetében és akkor, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj adóév első napján érvényes legkisebb öszszegének kétszeresét nem haladja meg) -->
