Kína nagyot lépett előre a Föld kísérőjének felderítésében az első, Csang-o kínai holdistenről elnevezett 2007-es küldetése óta. Az ázsiai ország Hold-expedíciója már hozott vissza kőzetmintákat az égitest közelebbi oldaláról négy éve. A héten pedig Kína várhatóan elindítja a Csang-o-6 missziót azzal a járművel, amely 2020-ban a cserejármű volt. Az űrhajó a Holdra szállást az Aitken-medence északkeleti oldalán végezheti. Ez a Naprendszer legrégebben ismert becsapódási krátere, és bizonyítottan tartalmaz jeget – írja a Reuters.
Mi a Csang-o-6 Holdra szállásának célja?
A mostani, 53 naposra tervezett küldetés célja, hogy a legénység nélküli űrhajó a Hold árnyékos oldaláról (amelyet a Földről sohasem látni) két kilogramm kőzetmintát gyűjtsön.
Az új kőzetek fényt deríthetnek a Hold és a Naprendszer belső részének korai fejlődésére.
Az égitest árnyékos részén ugyanis nem volt vulkáni tevékenység, az eddigi mintákat azonban csak olyan helyről vették, ahol egykoron lávafolyamok is voltak.
Az eszközöket egy távoli műholdon keresztül fogják irányítani. Ha beválik, ez a műhold fogja segíteni a Csang-o-7-es és 8-as expedíciót is 2026-ban, illetve 2028-ban, amelyek előkészítik Peking hosszú távú célját, azt, hogy
felderítse a Hold déli pólusán található vizet, és annak segítségével Oroszországgal együtt holdbázist építsen.
A déli pólust a tudósok a holdkutatás „aranyövezetének” nevezik, mivel a közeli sarki jég hosszú távú missziókra is lehetőséget ad. Az űrhajósok már az évtized végén megkezdenék a kutatóállomás építését. A kínai tudósok pedig a napokban bemutatták maketten, hogyan képzelik el a holdbázist.
Az Egyesült Államok aggodalommal figyeli a kínai hódítást. Bill Nelson, az amerikai űrhivatal (NASA) igazgatója szerint Kína minden vízforrást a sajátjának tekint. Peking azonban azt állítja, hogy továbbra is együttműködik bármely országgal a közös jövő építésében. Ennek alátámasztásául nyilvánosságra hozták, hogy a Csang-o-6 Kína Franciaország, Olaszország, Svédország és Pakisztán, a Csang-o-7 pedig Oroszország, Svájc és Thaiföld eszközeit fogja szállítani.
Az amerikai törvények értelmében a NASA nem működhet együtt Kínával. Az Egyesült Államok űrhivatala legutóbb februárban küldött holdjárót az égitestre, és leghamarabb 2028-ban küldhet űrhajósokat a déli pólusra az Artemis-program keretében. Az amerikaikaknak ez lesz az első Holdra szállásuk 1972 óta.
Űripar: egyre meghatározóbb a keleti országok szerepe, Magyarország is felkerül a térképreAz Egyesült Államok még mindig éllovasnak számít a globális versenyben az űripar területén, a távol-keleti országok szerepe azonban egyre meghatározóbb. Míg az űrexpedíciók a 20. század második felétől főként a polgári oldalra fókuszáltak, mára megváltoztak az űrkutatás trendjei: lassan militarizálódik körülöttünk az űr. Magyarország közben a NASA által támogatott programon keresztül emléktáblát küld a Holdra. |
