Kína szerdán fellőtt egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Hold túlsó oldalára tervezett küldetés között, és ezzel Peking szerint új szakaszba léptek az ország hosszú távú holdkutatási programjában.
Az 1,2 tonnás Csüecsiao-2-t és két miniatűr műholdat, a Tientu-1 és -2-t szállító, Hosszú Menetelés-8 elnevezésű rakéta az állami média közlése szerint a déli Hajnan-sziget tartományból indult el. A Csüecsiao-2 a Hold körül fog keringeni, és jeleket továbbít majd a várhatóan májusban induló Csang’o-6 küldetésnek. A Csang’o-6 robotmisszió célja, hogy mintákat nyerjen egy ősi medencéből, először szerezve anyagot a Hold rejtett oldaláról.
A műhold emellett a 2026-ban induló Csang’o-7 és a 2028-ban induló Csang’o-8 Hold-misszió közvetítő platformjaként is szolgál majd.
A kínai tervek szerint 2040-re a Csüecsiao-2 egy olyan műholdrendszernek lesz a része, amely kommunikációs hídként szolgál majd a legénységgel ellátott holdi küldetésekhez és más bolygók, például a Mars és a Vénusz felderítéséhez. A Tientu-1 és Tientu-2 miniatűr műhold pedig teszteket végez majd a konstelláció kiépítéséhez.
A műholdrendszer emellett kommunikációs, navigációs és távérzékelési támogatást is nyújt majd a Hold déli pólusára tervezett kínai kutatóállomás számára.
A 2018-ban indított Csüecsiao-1 helyét átvevő Csüecsiao-2 tervezett élettartama legalább nyolc év, és csatlakozik majd fél tucat más ország, köztük az Egyesült Államok, India és Japán által telepített, a Föld körül keringő műholdakhoz.
A legmodernebb technológiával felszerelt csillagászati megfigyelő műholdat lőtt fel KínaEinstein Probe néven bocsátott fel műholdat az Európai Űrügynökség, a Kínai Tudományos Akadémia és a Max Planck Fizikai Intézet. A műhold feladata a kozmosz kevésbé ismert részeinek felfedezése. A szondát a Szecsuan tartományban lévő Hszicsang műholdkilövő központból küldték fel. A műhold a fellövés közben belépett Tajvan légtérbe, ezzel nagy riadalmat keltve a szigeten. |
