Az utóbbi évtizedben a globális űrexpedíciókra szánt kormányzati kiadások összege a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, amely a védelmi kiadások felívelésének köszönhető. Ezen időszak során a befektető nemzetek rangsora is megváltozott: bár az Egyesült Államok még mindig éllovasnak számít, a keleti országok egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be a globális versenyben – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb összeállításában.
Fotó: AFP
Sárdi Gergő elemző elemzésében rámutat:
Sajnálatos módon Európa nem volt képes megőrizni a pozícióját, így az USA, Peking és Moszkva mellett Japán mögé szorult.
A következő évek során egyre meghatározóbb szereplővé válhat India, további veszélyt jelentve az európai negyedik helyre. Az űrkutatások második reneszánszkora jelenleg is több missziót foglal magába, köztük a NASA által támogatott Peregrine szondát, amely egy magyar emléktáblát is hordoz, amit – a tervek szerint – majd elhelyez a Holdon.
Lassan militarizálódik körülöttünk az elérhető űr
Az elmúlt év az űrkutatás területén rendkívüli izgalmakat hozott. A kormányzati beruházások dinamikus növekedése folytatódott, amelyet két domináns tényező hajtott: a vezető űrkutató országok ambiciózus űrkutatási programjai, valamint az űr militarizálását ösztönző rivalizálás. Az Oeconomus elemzéséből kiderül, hogy 2023-ban a kormányzati űrkutatási költségvetés rekordot jelentő 117 milliárd dollárt ér el, ami jelentős, több mint 15 százalékos ugrást jelent a megelőző évhez képest. Ez messze meghaladja a 2021-es 8, illetve a 2022-es 9 százalékos növekedést.
Tavaly először a történelemben az űrkutatásban lévő védelmi kiadások 59 milliárd dolláros becsült összegükkel, meghaladták a polgári űrprogramokra fordított beruházásokat.
Ennek elsődleges oka a globális konfliktusok fellendülése volt. A geopolitikai helyzet egyre bonyolultabbá és vitatottabbá vált, ami arra sarkallta a vezető űrkutatási hatalmakat, hogy növeljék a védelmi űrprogramokra szánt forrásaikat. Bár a hagyományos területeken, mint a távközlés, navigáció és földmegfigyelés, a finanszírozás folyamatosan emelkedett, a legjelentősebb növekedés a biztonsággal és a korai előrejelzéssel kapcsolatos beruházásokban volt tapasztalható. A civil űrprogramok költségvetése is emelkedett, bár mérsékeltebb ütemben.
Fotó: AFP
A kiadások továbbra is a vezető űrhatalmak esetében a legnagyobbak, különösen az Egyesült Államok vezette Artemis program és a kínai IRLS-kezdeményezés esetében. Azonban egyre több ország ismeri fel ezen törekvések társadalmi-gazdasági hasznát, így saját programokat indítanak. 2022-ben már közel 86 ország fektetett be az űrkutatásba. Néhány régió, így a Közel-Kelet, ahol Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Omán vezeti a fejlődést, különösen gyors ütemben halad előre.
Nemzetközi rangsor - Ázsia látványosan előretör
Annak ellenére, hogy egyre több ország vesz részt az űrkutatásban, az Egyesült Államok továbbra is az élen áll a kormányzati űrberuházások tekintetében, 2023-ban hatalmas, 73 milliárd dolláros összeget fordítva e célra. Azonban globális részesedése az elmúlt évtizedekben csökkent, a 2000-ben mért mintegy 75 százalék-ról 2023-ra 63 százalékra esett vissza. Európa konzisztens szereplőként hozzávetőleg megőrizte jelentőségét, míg Ázsia részesedése a globális űrkiadásokból a 2000-es évek eleje óta látványosan, majdnem a duplájára nőtt.
Az elmúlt néhány év során új trend alakult ki a nemzetek között: az országok arra törekszenek, hogy az űrkutatásból származó növekvő kereskedelmi lehetőségeket kihasználva saját iparukat is megerősítsék. Ezt a jelenséget különösen Ázsiában láthatjuk, ahol Új-Zéland és Ausztrália új kezdeményezéseket indítottak és a Közel-Keleten, ahol az Öböl-menti országok egyre aktívabban érdeklődnek az űrtevékenységek iránt.
Az Euroconsult legutóbbi éves jelentése alapján Magyarország, a régiós trendeknek megfelelően, bár mérsékelt mértékben, mégis növeli az űrkutatásba történő beruházásait.
2023-ban az ország mintegy 60 millió dollár (körülbelül 20 milliárd forint) értékben invesztált az űrágazatba. Ezzel összehasonlítva, a szomszédos országok közül Ausztria 96, Románia 88, míg Szlovénia 13 millió dollárt fordítottak a szektor fejlődésére.
Jelentős programok és jövőbeli várakozások
Egy ideje nem csak kormányzati, hanem privát cégek is megjelentek az űrprogramok versenyében . A tavalyi évben az amerikai milliárdos vállalata, a SpaceX kétszer is sikeresen fellőtte a marsi küldetéseket teljesítő Starship nevű rakétát, míg India negyedik országként eredményes landolást hajtott végre a Holdon.
Fotó: Shutterstock
A NASA és magáncégek, mint akár az Intuitive Machines és a Firefly, a közeljövőben további küldetéseket terveznek a Holdra. Nemzetközi szinten a japán űrügynökség és Kína is készül újabb Hold-missziókkal, míg a NASA a jövőben a Mars és a Jupiter Europa holdjának mélyrehatóbb vizsgálatára összpontosít, ahol az élet lehetőségét kutatják. Miközben a SpaceX vállalat esetében egy Föld-Föld közötti utazás lehetősége is felmerült. Ez új korszakot indítana a légi közlekedésben, mivel egy London-Hong Kong járat mindössze 34 percbe kerülne szemben a 12 órás kereskedelmi repülőjárattal.
Magyarok az űrbenA Hunor program keretében Magyarország új fejezetet nyit az űrkutatás területén, négy kiváló jelölttel, köztük egy orvossal és három mérnökkel, megkezdve a kiképzést az Európai Űrügynökség és a NASA sztenderdjei szerint. Több mint 240 pályázó közül kiválasztott négy jelölt – Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András – közül egy a Nemzetközi Űrállomáson végez majd kísérleteket és kezeli a magyar fejlesztésű eszközöket, amelyek több tudományterületet, köztük sugárzásvédelmi és biológiai kísérleteket is érintenek. Az 1980-as években Farkas Bertalan űrrepülése által inspirált program célja, hogy hosszú távon erősítse a magyar tudományt és high-tech ipart, és a 2024-re tervezett misszióval Magyarország ismét az űrbe térjen vissza. |
