Száznál is magasabb lehet azon tőzsdei cégeknek száma az Egyesült Államokban, amelyek egy speciális célú akvizíciós társaság (SPAC, special-purpose acquisition company) segítségével léptek piacra, ugyanakkor egy éven belül csődbe mehetnek – mutatott rá a The Wall Street Journal héten közzétett elemzése.
A SPAC-okon keresztüli tőzsdére lépés ugyan sok fiatal vállalkozás és startup számára tűnhet megtestesült álomnak, ezek a tervek rendre elbuknak a szabadpiac által előidézett elviselhetetlen nyomás alatt – könnyű pénz helyett hatalmas stresszt garantálva a vállalatok számára.
A speciális célú akvizíciós társaságok segítségével tőzsdére lépett cégek közül legalább 12 csődöt jelentett, közel százan pedig akár egy éven belül csatlakozhatnak hozzájuk.
A jobb sorsra érdemes vállalatok között megtaláljuk a hazánkban is jelenlévő, elektromos rollerek kölcsönzésével foglalkozó Bird Globalt, az önmagát korábban Tesla-trónfosztónak kikiáltó Faraday Future Intelligent Electric elektromos autózási vállalatot és a csecsemők számára okoszoknit gyártó Owletet. Ez azonban csak pár név a Journal 101 céget tömörítő listájáról, amelyek a lap elemzése szerint már az idén kifuthatnak a készpénzből.
A WSJ szakértői rámutatnak: az érintett cégek nagy részének részvényei több mint 90 százalékkal forognak a tőzsdére való bevezetésükkor meghatározott árfolyamuk alatt, ez a mértékű értékcsökkenés pedig sokukat a kényszerű tőzsdei kivezetés veszélyének is kitesz.
A készpénzből rohamos gyorsasággal kifutó vállalatok közül sokan dollármilliárdos értékeltségen forogtak, amikor piacra léptek,
innovatív profiljukkal pedig tömegesen vonzották be a kisbefektetőket a bevezetést követő időszakban. Az elektromos rollereken és a csecsemőzoknikon túl ugyanis olyan igazán kapós tevékenyégi körrel büszkélkedő cégek is jelentek meg így a parketten, mint a kriptodevizák, az űrutazás vagy a műholdfelbocsátás.
Ez utóbbi szegmensben volt érdekelt a legújabban csődbe jutó vállalat, a Virgin Orbit Holdings is, amely elsődleges kibocsátásakor (IPO) 3 milliárd dolláros értékeltséget képviselt, és olyan nagy neveket is befektetői közt tudhatott, mint a Boeing.
A SPAC-ok segítségével piacra lépő vállalatok több mint száz milliárd dollárt vesztettek el.
A jelenleg zajló jelentési időszak pedig egyrészt ennél is pontosabb képet fest majd a megtépázott cégek helyzetéről, másrészt sokak számára a véget is jelentheti – a nyereségtermelési képtelenség és a készpénztartalékok felszáradása ugyanis a befektetői bizalom teljes elpárolgását hozhatja magával. Az alacsony részvényárfolyamok mellett pedig az áron alul értékelt egykoron tündöklő vállalatok villámgyorsan mehetnek vagy a csődbíróságra, ahogy a Virgin Orbit, vagy pedig ár alatt privatizációba, mint a töltési technológiával foglalkozó Volta: akárhogy is, az út végét hozva el tőzsdei pályafutásuk számára.
A SPAC-ok népszerűsége a Covid alatti lezárások nyomán nőtt meg drasztikusan, 2021-ben egymagában több tőzsdére lépést eredményezve, mint 2003 és 2019 között összesen.
A járványidőszak alatt az amerikai kormányzat ugyanis több ezer dollárnyi ingyen pénzt osztott ki a lakosságnak, akik ezt a többletet rendre részvénypiaci befektetésekre fordították, tüzelve ezzel a tőzsdék történelmi felfutását. A részvénypiacok magas hőfokon égése sok stratup számára tette minden korábbinál vonzóbbá a mielőbbi IPO-t, amellyel a SPAC-ok kecsegtettek, illetve a speciális célú akvizíciós társaságokon keresztüli belépés egy olyan kiskaput is megnyitott előttük, amit a normál bevezetés nem tett volna lehetővé: gyakorlatilag a csillagokat is leígérhették az égről befektetőiknek.
Ezzel a módszerrel pedig rendre éltek is: a nemrég csődöt jelentő Virgin Orbit azzal hitegette részvényeseit, hogy 2023-ra 300 millió dollár feletti bevételt generál, jelentősen csökkenő üzemi kiadások mellett – kvázi két éven belül nyereségessé téve a céget.
Profit helyett egy sikertelen kilövést tudtak csak felmutatni, ami a tőke további bevonását gyakorlatilag lehetetlenné tette.
A Faraday Future elektromosautó-gyártó olyan mértékű bevételnövekedést ígért, ami a Google számait is maga mögé utasította volna: eladott járművek helyett azonban folyamatosan elcsúsztatott szállítási dátumokkal tudott csak előállni.
A 2021-ben SPAC-okkal piacra lépő cégek 15 százaléka vált nyereségessé, ami a korábban IPO-zó vállalatok 30 százalékához képest drasztikus visszaesés.
Azok a vállalatok pedig, amelyek eddig nem tudtak nyereségesek lenni vagy égető készpénzhiánnyal küzdenek, napjaink brutálisan megdráguló kölcsönfelvételi környezetében, a rekordmagas jegybanki alapkamatok korában és az egyre csak szűkülő hitelezés mellett szinte kizárt, hogy könnyen és gyorsan pénzhez tudnak jutni. Az amerikai recessziós félelmek pedig könnyen beverhetik a szöget a fiatal tőzsdei cégek koporsójába.
