Kifejtette, hogy a biogázolaj kedvező piaci lehetőségei és jobb energetikai tulajdonságai miatt is több sikerrel kecsegtet a benzinbe keverhető, jelenlegi módon előállított bioetanolnál. Gázolajból Magyarországon és Európában is nagyobb a kereslet, mint benzinből, ami alapvetően meghatározza a biokomponens szükségletet. Az EU egyre inkább importra szorul, míg benzinből már jelenleg is túltermelés van. A biodízel piaci előnyeihez tartozik az is, hogy felhasználása több autógyártó véleménye szerint magasabb keverési arányban sem igényli a dízelüzemű járművek motorjainak különösebb átalakítását.

Magas bioetanol-tartalmú benzinnel ugyanakkor csak speciális autók működnek meghibásodás nélkül. Döntő különbség a két bioüzemanyag-féle között, hogy a biodízel energiamérlege kedvezőbb. Amíg biodízellel gyakorlatilag ugyanannyit lehet autózni, mint a hagyományos gázolajjal, addig a magas etanol tartalmú benzineket használó járműveket gyakrabban kell majd tankolni, mint a hagyományos benzinnel üzemelőket. Az pedig még egyelőre vitatott, hogy a bioetanol előállítása nem jár-e több energiával, mint amennyit maga a végtermék tartalmaz. Biogázolajnál egyértelmű az energianyereség. Az energiamérleggel és a gyártás alacsony emissziós jellemzőivel függ össze a biodízel pozitívabb éghajlatvédelmi jellemzője.

A megújuló energiaforrások közé sorolt bioetanol használatakor szerény mértékű szén-dioxid megtakarításról lehet beszélni, mivel a gyártástechnológia jelentős hőenergiát igényel és nagy füst-gáz kibocsátással jár. Tiszta biodízel alkalmazása esetén viszont 30-40 százalékot is elérhet a megspórolt üvegházhatású gázok kibocsátása. A fejlesztési igazgató beszámolt arról, hogy az említett előnyök miatt a Mol jelenleg elsősorban a biodízellel kapcsolatos kutatásokra összpontosít. A társaság nemrég nyert el több más magyarországi szervezettel közösen 500 millió forintot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos programján. A Mol tudományos akadémiai és egyetemi műhelyekkel, minisztériumi háttérintézményekkel, mezőgazdasági vállalkozásokkal 2009-ig egymilliárd forint értékű kutatást végez azzal a céllal, hogy a jelenleginél jobb fizikai tulajdonságú biodízelt lehessen előállítani nagy mennyiségben.

A tervekben magasabb cetánszámú, azaz nagyobb teljesítményt lehetővé tevő, továbbá kedvezőbb hidegtűrésű, minimális kéntartalmú termék, illetve technológia kifejlesztése szerepel. A projekt célja az is, hogy ne csak repcéből, hanem a magyarországi növénytermesztési adottságoknak inkább megfelelő napraforgóból is lehessen szabványoknak megfelelő biogázolajat gyártani. Az alapanyagbázis kibővítése azért fontos, mert így fedezhető marad a bioüzemanyag alapanyag hazai forrásokból akkor is, ha az EU a későbbiekben növeli az üzemanyagokba keverhető bio-komponensek mennyiségét. A jelenlegi szabályozások és elterjedt járműkonstrukciók 5 százalék biokomponens bekeverését teszik lehetővé Európában.

A Mol 2008-tól tervez biodízelt keverni a hazai gázolajba, mégpedig 4,4 százalékos mértékben. A jövedéki szabályok ösztönzésének hatására ugyanakkor a Mol által forgalmazott motorbenzinek 70 százaléka már most is tartalmaz körülbelül 2 százalék mértékben biokomponenst. (MTI Eco)