BUX 39,302.77
-1.02%
BUMIX 3,761.85
-0.48%
CETOP20 1,793.99
0.00%
OTP 8,366
-1.97%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.72%
0.00%
0.00%
ZWACK 18,600
+0.54%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,125
0.00%
-3.14%
-2.70%
-2.52%
-1.93%
-0.59%
-1.79%
-0.61%
0.00%
+0.29%
OTT1 149.2
0.00%
-1.79%
MOL 2,922
-0.95%
DELTA 39.95
+0.13%
ALTEO 2,390
-0.83%
0.00%
0.00%
EHEP 1,030
-1.90%
-3.33%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.33%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
0.00%
-1.07%
+0.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+0.93%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-4.02%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Törölték az adóbírságot

Az áfalevonási jog gyakorlása során – a bírság kiszabásakor – meg kell különböztetni a tartalmi és az alaki hiányosságokat – figyelmeztetett a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.

A felperesnél az adóhatóság ellenőrzést tartott. Kiderült, hogy a cég a kapcsolt vállalkozásától olyan számlákat fogadott be, amelyek nem számlázóprogrammal készültek. Ezek a könyvelésben és az adóbevallásban is szerepeltek. Az adóhatóság ezeket nem fogadta el, sok millió forintos adókülönbözetet állapított meg, s több mint 16 millió forint adóbírság, csaknem 20 milliós késedelmi pótlék és 25 ezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a társaságot. Utóbb az adóbírságot mérsékelte. Felhívta a felperest arra, hogy az elévülési időn belül jogosult az áfa levonására, ha szabályos számlákat nyújt be.

A felperes ennek megfelelően járt el. Érvényesítette áfalevonási jogát, s azt az adóhivatal teljesítette. Bírósághoz a cég az adóbírság és a késedelmi pótlék miatt fordult. Véleménye szerint a helytelen számlakibocsátással a költségvetést nem érte kár, valamennyi gazdasági esemény megvalósult, az adót bevallották és befizették. Ám a bíróság az adóhatóság álláspontját osztotta.

Ekkor a felperes az LB-nél kereste igazát. Felülvizsgálati kérelmében ismételten előadta: a hatóság felhívásának megfelelően rendezte a számlaügyet, adólevonási jogosultságát az APEH is elismerte. Az LB ezzel egyetértett. Megállapította: az adóhivatal nem mérlegelte, hogy a felperesnél feltárt számlázási hiányosságok „elméletiek” voltak, hiszen valamennyi dokumentum valós gazdasági eseményt, adatot tükrözött. Ez az adóbevallásban és a könyvelésben is ellenőrizhető volt. Éppen ezért érvényesíthette a felperes az utólagos szabályszerű számlakibocsátás alapján az áfalevonási jogát. Az LB gyakorlata szerint indokolt megkülönböztetni alaki és tartalmi hiányosságot abból a szempontból, hogy a számla hiteltelensége az adófizetés elkerülését szolgálta-e, illetve van-e mód az alaki hiányosságok kiküszöbölésére. A perbeli esetben az elkövetett jogsértések utóbb kijavíthatók voltak, az alkalmazott bírság nem állt arányban a hiba mértékével – mondta ki az LB, és az adóbírságot a késedelmi pótlékkal együtt törölte.

Új jogszabályok

- a fizetési meghagyásos eljárásról (MK 2009/85. sz.)

- a csődeljárásról (MK 2009/85. sz.)

- a csődeljárásról (MK 2009/85. sz.)-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek