Online jelenlét a prémiumpiacon

Jelentős változás következett be az utóbbi időkben az emberek vásárlási szokásaiban, az egyik legnagyobb ilyen változás az online vásárlás elterjedése. Ma már az otthoni fotelban ülve nézhetjük végig számtalan bolt virtuális kirakatát, hogy egy kattintással máris hozzájussunk a kiszemelt termékhez. A 99firms.com piackutató cég felmérését idézi a Forbes magazin amerikai kiadása – ebből kiderül, hogy az előrejelzések szerint a globális online értékesítések összege még idén eléri a 4,13 ezermilliárd dollárt, 2040-re pedig az összes eladás 95 százaléka online csatornákon zajlik majd.

Ez persze leginkább a tömegtermékekre igaz, a luxuscikkek esetében egyelőre nem ennyire egyértelmű a kép, most ugyanis úgy tűnik, hogy a prémiumkagetóriás termékek exkluzív módon, elegáns üzletekben találnak vevőre, és nem a webáruházakban.

Lassan azonban itt is változnak a trendek. A hagyományos értékesítési csatornára építő eladások hátterében az a feltevés áll, hogy a tehetős vásárlók nem fognak felső kategóriás árucikkekért a neten keresztül fizetni, a személyes jelenlét fontos. Sok márka úgy vélekedik: az, hogy egy webáruházon keresztül értékesíti a termékét, nem fér össze az exkluzivitás élményével, amit pedig a vevőik megkövetelnek.

Sokan tehát úgy vélik, hogy nem lehet személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani az online csatornákon keresztül. Ám változnak a vásárlói igények is, egyrészt a felgyorsuló életvitelbe egyre kevésbé fér bele a többórás vásárolgatás üzletről üzletre járva, másrészt teret nyernek ebben a szegmensben is az új technológiák. A digitalizáció tehát lassan elengedhetetlen a luxusmárkák számára is.

Ráadásul vannak már jó példák is, amelyekből kiderül, hogy nem vész el a vásárlási élmény akkor sem, ha egy luxusterméket a neten keresztül vásárolnak meg.

A Net-A-Porter, a Farfetch és még néhány hasonló platform bebizonyította: van online piacuk a luxustermékeknek, és igenis meg lehet szólítani azt a vásárlóréteget, amelyik hajlandó a luxustermékek magasabb árát online is megfizetni, a személyes vásárlási élmény nélkül.

A McKinsey piackutató cég azt állítja: 2025-re az online luxuseladások értéke a mostaninak a háromszorosa lesz, és eléri globálisan a 91 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy a luxusértékesítések 20 százaléka zajlik majd az online térben.

Jól látható trend, hogy szinte mindegyik luxusbrandnek van saját weboldala – és akik ügyesen csábítják ezekre a felületekre a vevői-ket, azok egy-egy webshopban is nagyobb sikerrel adják el nekik a termékeiket.

A Louis Vuitton például az egyike azon cégeknek, amelyek hamar ráébredtek a digitalizálás fontosságára. Ma már a világ minden részén lévő outletjei számára van e-kereskedelmi platformja.

Egy luxuskozmetikumokat forgalmazó cég, a Sephora pedig a kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) segítségével emelte új szintre a vásárlói élményt. Vásárlói a weboldalán jobban és részletesebben megtekinthetik a termékeket az AR segítségével, mintha a cég egy üzletében néznének körül.

Mindezek mellett fontos tényező az is, hogy a pénzügyi technoló-giák fejlődésével a fizetés is sokkal egyszerűbbé válik. A fintech cégek megjelenése nagyban segítette az online fizetési módok fejlődését, ma már az sem kell az internetes vásárláshoz, hogy valakinek legyen bank- vagy hitelkártyája, sőt, akár hagyományos bankszámlára sincs szükség. Bár szakértők a veszélyekre is rendre felhívják a figyelmet, a blockchain technológia az eddiginél szélesebb körnek teszi hozzáférhetővé a netes vásárlást.

Sarkosabban tehát úgy fogalmazhatnánk: digitalizáció vagy csőd.

A digitális piactér fejlődése töretlen, és csak idő kérdése, hogy a luxusmárkák felismerjék, milyen lehetőséget szalasztanak el, ha nem lépnek a digitalizáció útjára. A mai korban a siker, sőt a túlélés záloga az innováció. A netes rendelés ma már az életünk része lett, legyen szó kisebb vagy nagyobb tételekről. Egy online platform tehát nem csökkenti egy adott luxusmárka renoméját, hanem egyszerűen hozzáférhetőbbé teszi a termékeket a potenciális vásárlók számára – összegzi a Forbes cikke.

Öt év múlva

a luxusértékesítések

20

százaléka zajlik majd digitálisan