Van egy fontos fegyverünk a klímaváltozás elleni harcban

A világ országainak vezetői 1992-ben, az éves ENSZ-értekezleten elhatározták, hogy fel kell lépni a klímaváltozás ellen, hiszen ez a folyamat már akkor megfigyelhető volt. A megállapodás 1995-re született meg, ezt ma Kiotói Jegyzőkönyv néven ismeri a világ (a dokumentumot a névadó japán városban írták alá). Több ország ugyanakkor csak aláírta, de nem ratifikálta a jegyzőkönyvet – vagyis a törekvést ugyan támogatta, de célkitűzést nem vállalt (például az USA). Az Európai Unió azonban ratifikálta, és ezzel egy kollektív kibocsátás-csökkentési célt is vállalt, amihez az összes akkori és azóta belépett tagállamnak hozzá kell járulnia különböző mértékben. A Kiotói Jegyzőkönyv 2012. végével zárult első kötelezettségvállalási időszakát egy újabb, 2013-2020-ig tartó vállalás követte az EU részéről, majd 2021-től immár a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás alapján zajlik az EU és a világ többi országának klímavédelmi cselekvése. Az uniós kibocsátás-csökkentés egyik fő eszköze az EU Emissions Trading System (vagyis az EU ETS), az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere.