Építőipari BIM modellek a költségtervezésben
A BIM modellezés ma már Magyarországon sem újdonság, bár a valóban hozzáértő cégek száma még nem magas. Az egyik első tudásközpont ezen a területen a CÉH zRt., ahol a BIM-mel foglalkozó szakemberek csoportját Tudlik Balázs fogja össze.
Ahogy az egyre részletesebb, egyre több réteget kezelő BIM modellek minden szakember számára elérhetővé válnak, az építőipari tervezői és mérnöki munka egyre nagyobb része tevődik át az előkészítés szakaszára. A BIM modell és a költségtervező rendszer szorosan együtt dolgozik: a költségeket egy külön adatbázis kezeli, amely közvetlen kapcsolatban áll a BIM szoftverrel, így a modellen végzett, anyag- vagy munkaigény-változással járó módosítások szinte automatikusan megjelennek a költségszámításban. A BIM megoldásokban számos különböző építőanyag modellezhető pontos anyagkiírásokkal; mivel ezek költség- és munkaerőigénye eltérő, a rendszer a különböző változatok összehasonlításával segíti az optimális megoldások kimunkálását. Ennek köszönhetően ugyanabban a virtuális térben lehet szimulálni az egyes megoldások megjelenését, hatásait és megfelelőségét, miközben a pénzügyi következmények is azonnal nyomon követhetők.
Az ütközésmentesség a következő előny, aminek jelentős költségvonzatai vannak. Ütközésről akkor beszélünk, amikor a modellben két épületelem irreálisan metszi egymást – például egy gépészeti vezeték „belefut” a tartószerkezetbe. Mivel a modellt akár nulla ütközésig lehet finomítani, a kivitelezés úgy indulhat, hogy ha minden a tervek szerint halad, nem lehet fennakadás. A kivitelezési hibák ellen mindez nem ad védelmet, de elérhetjük, hogy legalább a tervek ne keveredjenek ellentmondásba. Mindez érdemben csökkenti a tervezői művezetés iránti igényt, hatékonyabb lesz általa a projektmenedzsment és a műszaki ellenőrzés is.
Egy részletes BIM modell a helyszíni ellenőrzésnél is segít. A művezető egy tableten megnyitja a vizsgált rész modelljét és augmented reality technológia segítségével rávetíti a modellt a kameraképre, így a szakember vizuálisan láthatja a különbségeket és el tudja dönteni, hogy az adott eltérés kíván-e javítást a kivitelező részéről, van-e bármilyen jelentősége. Az ilyen ellenőrzés nemcsak gyorsabb, mintha kézi eszközökkel kellene méricskélni, de figyelmesebb is, egyetlen hiba, eltérés sem sikkad el fáradtság vagy időhiány miatt.
A BIM modellek használatának financiális előnyei nem érnek véget a szalagátvágással. Ha a modell eleve ezzel az igénnyel készült, vagy utólag szükség lenne rá, az üzemeltetési rendszerbe is be lehet integrálni. Nemcsak azonnal meg lehet találni az adott berendezéseket az épületben, de a modellben fel lehet tüntetni az üzemidőkre, karbantartási ciklusokra, garanciákra vonatkozó adatokat is, automatizálva akár a karbantartások megrendelését. Mindez jelentős energiákat, és így pénzt szabadít fel a facility menedzsment területén, és minél összetettebb egy épületegyüttes, ez a megtakarítás annál jelentősebb.
A CÉH zRt. referenciái között számos olyan épület van – például a BMW magyarországi gyára, vagy a Bosch Campus – ahol ez a menedzsment képesség eleve elvárás volt, de jellegzetesen összetett rendszerek, pl. a kórházak, a színházak vagy bizonyos középületek is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a BIM modell készítése közben tisztában kell lenni a majdani felhasználási igényekkel. Nem mindegy, hogy mennyire részletes, milyen rendszerek szerepelnek benne és melyek nem. Természetesen utólag is lehet ezen változtatni, de, mint a kivitelezés esetében is, utólag mindig drágább az ilyesmi. Többek között azért is érdemes már a legelejétől tapasztalt projektmenedzsert alkalmazni a beruházásoknál, hogy sok egyéb mellett ebben is segítsen megtalálni az ideális megoldást.
