Pénzzel és könnyű felvételivel csábítják vidékre a német orvosokat

Németországban is mind nehezebb orvosokat találni a vidéki praxisokba, a fiatalok egyre kevésbé vállalják el az ilyen állásokat, pedig a kereslet egyre nő: a Robert Bosh Foundation tanulmánya szerint 2035-re 11 ezer háziorvosi állás lesz betöltetlen az országban.

Ez pedig súlyos következményekkel jár, becslések szerint a falusiak negyven százaléka maradhat háziorvosi ellátást nélkül. A helyzet pedig csak tovább romlik majd, mivel Németországban a háziorvosok harmada hatvan évesnél idősebb, vagyis a belátható jövőben nyugdíjba megy.
Európa legnagyobb gazdasága hihetetlenül büszke – és joggal – az ország fejlett egészségügyi rendszere, amely jól helytállt a koronavírus-járvány alatt. A politikusok ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy pénzzel csábítsák vidékre a doktorokat, és a képzést is bővíteni akarják. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter ötezerrel szeretné növelni az orvostanhallgatók számát, hogy az ellátás lépést tartson a népesség elöregedésével. 

A Deutsche Welle összeállítása szerint a 16 német szövetségi állam közül kilencben vezettek be úgynevezett „vidéki orvoskvótát”. Ez azt jelenti, hogy az orvostanhallgatók maximum tíz százalékának vállalnia kell, hogy tíz évig olyan térségben dolgozik a végzés után, ahol hiány van orvosból. A jelentkezőknek még különösebben jó érettségi eredményre sincs szükségük ahhoz, hogy ezzel a feltétellel bejussanak az egyetemre.

A lap egy közelmúltbeli tragikus példával illusztrálta, milyen kulcsfontosságú szerepet játszanak a körzeti orvosok a kistelepüléseken. Két éve 134 ember vesztette életét, és sok százan megsérültek az Ahr folyó völgyét sújtó áradásban. A körzeti orvos rendelőjét is elmosta az ár, így hat héten keresztül egy iskolában felállított ideiglenes egészségügyi központban nyújtott sürgősségi ellátást a környék betegeinek.
 

 – nyilatkozta Klaus Korte a lapnak. „A helybéliek a szívemhez nőttek az elmúlt húsz évben, de különösen az áradás óta. Teljesen másképpen fonódott össze azóta az életünk” – tette hozzá. Azok a páciensei is hűségesek maradtak hozzá, akik azóta száz kilométerre, egészségügyi szempontból jobban ellátott helyekre költöztek.
Amikor Korte 25 éve dolgozni kezdett, még öt körzeti orvos volt Ahrbrückben – mára csak ketten maradtak. Az orvos szerint nagyon tévednek a kollégái, akik lenézik, másodrendűnek tartják a vidéki doktorokat.

„Vidéken nincsen főorvos vagy specialista, akihez tanácsért vagy irányításért fordulhat az ember. Nekünk kell felállítani a pontos diagnózist, hogy megakadályozzuk a súlyos következményeket például a szív- és érrendszeri megbetegedéseknél, időben észrevenni a rákot. Természetesen nem nyújtunk invazív vagy intenzív ellátást, de a háziorvos is menthet életet, és sokan meg is teszik” – hangoztatta.
A vidéki háziorvos ráadásul ismeri a betegeit, így tudja, ha valakinek pár éve rákban halt meg az apja, vagy anorexiával pszichiátriai osztályra került a testvére, esetleg végigkísérte két szomszéd stresszt okozó perpatvarát. 

 – sürgette az orvoshiány megoldását.