Egymásnak ment Brüsszel és Elon Musk: adott egy tockost az X vezére, letiltotta az Európai Bizottságot
Az Európai Unió először alkalmazta éles helyzetben a Digitális Szolgáltatásokról Szóló Törvényt (DSA), amikor pénteken 120 millió eurós (közel 46 milliárd forint) bírságot szabott ki az X közösségimédia-platformra. A döntéshozók azzal indokolták a bírságot, hogy szerintük Elon Musk közösségi platformja félrevezető hitelesítési eljárásokat használ, amelyek nem felelnek meg a DSA követelményeinek. Az X nem hagyta válasz nélkül a bírságot: nem sokkal később az X termékvezetője, Nikita Bier közölte, hogy a platform letiltotta az Európai Bizottság hirdetési fiókját.
Bier azzal indokolta a bizottság hirdetési fiókjának letiltását, hogy technikai szabálysértés történt. Bier szerint a szóban forgó uniós poszt olyan posztformátumot használt, melyet a platform kizárólag fizetett hirdetések számára tart fenn. A termékvezető állítása szerint a bizottság ezzel egy „félrevezető linkelési megoldással” növelte volna a bejegyzés elérését: a poszt vizuálisan videóformátumra emlékeztetett, ami a felhasználók részéről jellemzően magasabb átkattintási arányt eredményez.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy
a kifogásolt bejegyzés valóban tartalmazott videót, így a „videónak látszó formátum” körüli vita részben okafogyottá vált.
Ez a részlet gyengíti Bier érvelését, mert a bizottság a platformon elérhető, szabványos multimédiás elemet használt fel a kommunikációhoz, nem pedig egy mesterségesen előállított, csak hirdetésekhez fenntartott sablont. Ennek fényében ez a reakció egy kicsit elsietett, heves válasznak tűnik, ami nem áll messze Elon Musk stílusától.
Az X ellen már korábban is indult egy súlyos DSA-eljárás, miután az EU szerint a platform nem kezelte megfelelően a Hamász 2023. októberi támadásai után megjelenő erőszakos és félrevezető tartalmakat. A bizottság azt vizsgálja, hogy az X megtett-e minden szükséges lépést a terrorista tartalmak eltávolítására és a kockázatok csökkentésére. Ez a mostani bírság egy szélesebb, még folyamatban lévő vizsgálatsorozat része. A Hamász-ügyben még nem hoztak döntést, így ez a bírság az első pénzbüntetés, amit a DSA felhasználásával szabtak ki.
Az EU teszteli a DSA-t, Elon Musk pedig az EU-t
A vitának két fontos eleme van:
- Az egyik a DSA gyakorlati alkalmazásáról szól: a mostani bírság precedensértékű, hiszen ez az első alkalom, hogy az EU a jogszabály keretében pénzügyi szankciót ró ki egy nagy technológiai platformra.
- A másik egy technikai-kommunikációs vita, mely arról szól, hogyan határolódnak el a fizetett és az organikus tartalmak a modern közösségi médiában, és milyen feltételek mellett aktiválódnak az automatikus hirdetéskezelési protokollok.
A fiók letiltása gyakorlati következményekkel nemigen járhat, mivel a bizottság már 2021 óta nem futtatott hirdetést az X-en. A lépés inkább szimbolikus: a platform ezzel azt kívánta jelezni, hogy saját belső szabályrendszerét következetesen alkalmazza, még akkor is, ha éppen egy uniós intézményről van szó. Arról újfent sokat lehetne vitázni, hogy ezt a döntést mennyire befolyásolta az Elon Muskra jellemző elhamarkodottság.
Az is érdekes, hogy az X vezetősége miért tartja jó alkalomnak az erőfitogtatást, mivel a platform működése hónapok óta folyamatos uniós vizsgálatok tárgya, melyek
- az álhírek visszaszorítására,
- a felhasználói biztonságra
- és a fizetett tartalmak átláthatóságára fókuszálnak.
A mostani eset jól mutatja, hogy az X és az Európai Unió viszonya továbbra sem zökkenőmentes, sőt, folyamatosan eltávolodnak a konszenzustól. Az viszont fontos lesz a jövőre nézve, hogy milyen végeredmény fog kialakulni, ugyanis ez a DSA konzisztens használatát is meghatározhatja, mivel egyelőre csak egy nagy csúnya szabályhalmaznak tűnik, amelyet igazából arra húznak rá, amire csak szeretnék.
Nem mindenkinek tetszik a DSA, pláne nem az alkalmazása
Több jogvédő úgy látja, hogy a DSA egyes pontjai – például az illegális vagy ártalmas tartalom eltávolítására, de különösen a „kockázatok csökkentésére” vonatkozó előírások – túlságosan általánosak, ami akár törvényes állítások, vélemények vagy vitatott, de nem tiltott tartalmak eltávolításához is vezethet. Ez szerintük fékezheti a véleményszabadságot és cenzúrához vezethet. Mások attól tartanak, hogy
a technológiai platformok saját belátásuk szerint alkalmazhatják a szabályokat, ami következetlenségekhez, visszaélésekhez vezethet.
A kötelező átláthatóság fontos, de nem garantálja automatikusan, hogy a modernizációs döntések mindig objektívek és arányosak lesznek.
Ezek miatt kissé komikus, hogy az EU pont az X-et választotta ki az első célpontnak, azt a platformot, amelyet valójában a legkönnyebb támadni. Az X már hosszabb ideje a szabályozók és a közvélemény fókuszában áll, részben az átalakított hitelesítési rendszere, részben a modernizációs gyakorlat körüli viták miatt. Éppen ezért az X könnyebben kerül a politikai figyelem középpontjába, és jóval kisebb társadalmi ellenállást vált ki, ha egy hatóság fellép ellene. Sokak szerint a bizottság most nemcsak a jogszabályt érvényesítette, hanem egy jól kezelhető, kevésbé kockázatos szereplőn próbálta ki először a DSA-t. Így úgy tűnhet, mintha egyfajta tesztesetet hoztak volna létre, mielőtt a szabályozást olyan platformokra is alkalmaznák, melyek erősebben tudják képviselni az érdekeiket.
