BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hivatalos dokumentum bizonyítja: Amerika el akarja szakítani Magyarországot az EU-tól, még három másik tagállam is követheti – Trump megpecsételné Ursula von der Leyen sorsát

Eljött a „Make Europe Great Again” ideje, azaz az európai politika újrarajzolása. A teljes, nem publikált amerikai stratégia szerint Washington új európai szövetségi rendszert építene – Magyarország pedig a kivételezett államok között szerepel.

A kiszivárgott, hosszabb amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia (NSS) szerint a Trump-kormány Európa jövőjét kulturális és politikai értékvonalak mentén alakítaná át. A dokumentum egyik legfontosabb eleme: Magyarországot a „kulcsországok” között említi, amelyekkel Washington szorosabbra fogná a kapcsolatot az EU gyengítésének céljával.

Hungarian PM Orban meets US president Trump Washington
Magyarország az élvonalba kerülne azok között a nemzetek között, amelyekkel Washington új jobboldali együttműködést akar kialakítani, Brüsszelt pedig még a nagyhatalmi asztalhoz sem engednék oda / Fotó: AFP

A Defense One által látott kiszivárgott dokumentum teljesen új irányt vázol az Egyesült Államok külpolitikájában, különösen az Európai Unió felé. Ez a hivatalosan közzétett NSS-nél jóval élesebben fogalmaz: az USA olyan országokkal akar szorosabb szövetségre lépni, amelyek „a hagyományos európai értékek megőrzését” tűzik zászlajukra – és amelyek politikailag jobboldali fordulatot képviselnek. 

A felsorolásban négy ország szerepel név szerint: Magyarország, Ausztria, Olaszország és Lengyelország.

Ez az amerikai megközelítés egyértelműen szakít a korábbi, EU-központú diplomáciával. A dokumentum szerint Európa „civilizációs töréspont” felé tart a bevándorlás és a szólásszabadság-korlátozások miatt, így Washington úgy véli, hogy a kontinens jövője csak a jobboldali, szuverenitáspárti kormányokkal szövetkezve formálható újra.

A dokumentum egy részét gyakorlatilag Magyarországnak címezték:

Támogatnunk kell azokat a pártokat, mozgalmakat és kulturális szereplőket, akik a szuverenitást és a hagyományos európai életmód megőrzését szolgálják – miközben Amerika-barátok

– olvasható a dokumentumban. Washington kiemelt célként kezeli, hogy a partnerállamokat védeni kell a brüsszeli befolyástól, ennek érdekében pedig akár diplomáciai és gazdasági támogatásra is számítani lehet.

Ez a magyar kormány számára diplomáciai értelemben hatalmas felértékelődés lenne: az USA olyan partnerként tekintene hazánkra, amelyen keresztül az EU-s intézmények befolyását ellensúlyozhatja.

Washington nem pénzeli az európai védelmet – Oroszország és Kína azonban így sem örülhet

A stratégia egy másik sarkalatos eleme, hogy a Trump-adminisztráció elengedné Európa katonai védelmét, mondván: „hegemóniára törekedni hiba volt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy átadnák a kontinenst Moszkvának vagy Pekingnek. A dokumentum egy új modellt javasol: az USA regionális „bajnokokkal” működne együtt, akik stabilitást biztosítanak a saját térségükben.

Európában ez a „bajnoki szerep” nem NATO-szövetségi logikára épülne, hanem politikai-ideológiai közelségre. Itt jelennek meg újra a megnevezett országok – elsősorban Magyarország és Lengyelország, amelyeket Washington egyfajta „kulturális és szuverenitáspárti ellenpólusként” fogna be az európai status quo újraírós kísérletébe.

Trump egyszer csak megkérdezte Orbán Viktortól, mikor fog kilépni Magyarország az EU-ból: a miniszterelnök meglepő választ adott az amerikai elnöknek

Minden józan számítás szerint Magyarországnak továbbra is tetemes hasznot hajt az uniós tagság. Az EU-kilépés azonban még így is lehet elméleti forgatókönyv. Orbán Viktor elmondta, min múlik a magyar uniós tagság felmondása és azt is, hogy mit válaszolt Donald Trumpnak erre a kérdésre.

A dokumentum egy másik radikális ötletet is tartalmaz: a G7 helyett létrehoznák a C5-öt, egy új, nagy lakosságszámú hatalmakból álló csoportot. Ennek tagjai az USA, Kína, Oroszország, India és Japán lennének. Ezzel Washington világossá tenné, hogy Európa a jelenlegi vezetése mellett nem lehet része Trump geopolitikai prioritásainak, mivel Brüsszelnek nagyhatalomként és amerikai szövetségesként sincs helye az asztalnál.

Az első C5-csúcson a javaslat szerint a Közel-Kelet rendezése, főként az IzraelSzaúd-Arábia-normalizáció lenne a napirend.

Magyarország, az amerikai ugródeszka Európa szívében

Ha ez a stratégia valós politikává válik, akkor a következőkre lehet számítani.

  • Magyarország befolyása nőne Washington szemében, mert a kulturális értékalapú politika középpontjában állna.
  • A Brüsszellel való konfliktusok esetén az USA nyíltabban állhatna hazánk oldalára, különösen szuverenitási kérdésekben.
  • A magyar kormány diplomáciai súlya nagyobb lehetne, mert a jobboldali európai erőteret az USA is támogatná.

A Fehér Ház egyelőre tagadja, hogy létezne bármilyen hosszabb vagy titkos változat. De ha a kiszivárgott anyag valóban tükrözi a stratégiai gondolkodást, akkor Magyarország szerepe látványosan felértékelődhet az amerikai Európa-politikában – pont egy olyan korszakban, amikor Washington és Brüsszel között egyre mélyebb a törésvonal.

Amerika ítéletet mondott Európáról, Ursula von der Leyent még sose alázták meg így: felbomlik a nyugati szövetség?

„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens húsz év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – szól az amerikai ítélet, melyhez nemcsak Brüsszelnek, de Orbán Viktornak is volt egy pár szava. Amerika lesújtó ítéletet mondott a kontinensről.

 

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.