Elkezdték felmérni a magyar városban, ki beszél oroszul: rengeteg ilyen munkavállalóra lesz szükség – február 1-ig lehet jelentkezni
Kalocsa önkormányzata előzetes felmérést indított azok körében, akik folyékonyan vagy akár anyanyelvi szinten beszélik az orosz nyelvet, és munkavállalásban lennének érdekeltek a térségben. A felhívást a Kalocsa.hu tette közzé Facebook-oldalán, hangsúlyozva, hogy a jelentkezések egyelőre nem konkrét állásajánlatra, hanem adatgyűjtési céllal történnek.
A kezdeményezés hátterében a Paks II beruházás áll, amelynek kivitelezése, majd későbbi üzemeltetése várhatóan jelentős munkaerőigénnyel jár. Az önkormányzat tájékoztatása szerint nem kizárólag mérnöki vagy műszaki területeken lesz szükség szakemberekre, hanem számos kiegészítő szolgáltatásban is, az egészségügytől és oktatástól kezdve az adminisztratív és szolgáltató munkakörökig.
A felhívás kifejezetten széles kört céloz:
szakmunkások, orvosok, tanárok, irodai dolgozók, sőt akár szolgáltatási területen dolgozók jelentkezését is várják,
amennyiben megfelelő orosz nyelvtudással rendelkeznek. A jelentkezőknek személyes adataik és elérhetőségeik mellett iskolai végzettségüket és nyelvtudásuk szintjét is meg kell adniuk.
Az önkormányzat február 1-jén, 22 óráig várja a jelentkezéseket a megadott e-mail-címen. A felmérés célja, hogy Kalocsa és térsége időben felkészülhessen a Paks II. projekthez kapcsolódó munkaerőpiaci igényekre, és a helyi lakosság számára minél több bekapcsolódási lehetőséget teremtsen a beruházás által generált gazdasági folyamatokba.
Őszintén beszélt az MVM-vezér Paksról
Az MVM szerint a tavalyi spanyolországi áramszünet komoly figyelmeztetés volt arra, hogy az importfüggőség még csökkenő arány mellett is kockázatot jelenthet Magyarország számára. Bár az áramimport aránya 30 százalékról 20 százalékra mérséklődött, továbbra sem garantált, hogy válsághelyzetben minden szükséges mennyiség rendelkezésre áll. A hazai villamosenergia-termelés alapját a Paksi Atomerőmű adja, miközben a megújulók – elsősorban a napenergia – és a gázerőművek szerepe is egyre erősebb.
Az új paksi blokkok és a kombinált ciklusú gázerőművek nemcsak a termelést növelik, hanem a paksi üzemidő-hosszabbítás idején is pótolni tudják a kieső kapacitásokat. Az MVM várakozásai szerint 2030-ra az importarány 10 százalék közelébe csökkenhet, 2035-től pedig Magyarország akár nettó áramexportőrré válhat.
