Cserben hagyják Trumpot közel-keleti szövetségesei: Szaúd-Arábia és az emirátusok sem segítenének Irán ellen
Szaúd-Arábia kedden kizárta annak lehetőségét, hogy légterét vagy területét felhasználják egy esetleges amerikai támadáshoz Irán ellen. Szaúd-Arábia távolmaradásáról egy esetleges amerikai támadás esetén Mohammed bin Szalmán trónörökös biztosította Maszúd Pezeskján iráni elnököt. A közleménye szerint a trónörökös hangsúlyozta, hogy országa „nem engedi meg, hogy légterét vagy területét bármilyen Irán elleni katonai akcióra használják fel”.
Szaúd-Arábia attól tart, hogy belesodródhat egy Iránnal folytatott fegyveres konfliktusba.
Erről már van szomorú tapasztalata, ugyanis Donald Trump első elnöki ciklusa idején, 2019-ben, Irán támadást hajtott végre a szaúdi olajlétesítmények ellen.
Szaúd-Arábia döntése érzékenyen érintheti Donald Trumpot, aki szoros kapcsolatot ápol vele. Míg májusban ő utazott a szaúdiakhoz, novemberben a Fehér Házban fogadta Mohammed bin Szalmánt, és ígéretet tett fejlett F–35-ös vadászgépek eladására, valamint megvédte a trónörököst azoktól a vádaktól, amelyek szerint szerepe volt a Washington Post újságírója, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában. Szaúd-Arábia pedig egy védelmi együttműködési megállapodásban megerősítette, hogy az Egyesült Államok „elsődleges stratégiai partnere”. A felek akkor megállapodtak abban is, hogy a szaúdiak szélesebb hozzáférést kapnak amerikai mesterségesintelligencia-technológiákhoz.
A szaúdi döntést megelőzően hétfőn az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma is hasonló nyilatkozatot tett.
A két öböl menti állam döntése szűkíti Trump nyomásgyakorlási lehetőségeit az iráni rezsimre, ami az amerikai követelés ellenére is folytatja az urándúsítást és keményen fellép a tüntetők ellen.
Trump már január elején kijelentette, hogy „nagyon keményen fog visszavágni”, ha az iráni vezetők megölik a tüntetőket az átfogó változásokat követelő, széles körű demonstrációkban.
„Mind Szaúd-Arábia, mind az Egyesült Arab Emírségek már voltak Irán és annak proxycsoportjai által elkövetett támadások célpontjai. Egy gyengébb, kevésbé fenyegető iráni rezsim az érdekükben állna, de tartanak a térség destabilizálódásától és az iráni megtorlástól, és nem akarnak az amerikai lándzsa hegye lenni” – magyarázta Karim Sadjadpour, a Carnegie Endowment for International Peace elemzője a The Wall Street Journalnak.
„Katonai szempontból növeli az Irán elleni amerikai fellépés műveleti összetettségét és költségeit, de nem akadályozza meg” – mondta a szaúdi és az emírségekbeli döntéseket kommentálva David Deptula nyugalmazott altábornagy, aki kulcsszerepet játszott az 1991-es Sivatagi Vihar hadműveletben, amelyet az Egyesült Államok akkor Szaúd-Arábiából irányított. Deptula szerint a szaúdi és emírségekbeli nyilatkozatok „csökkentik Teherán politikai költségeit is azzal szemben, hogy ellenálljon a külső nyomásnak”.
Hasonló állásponton van Joseph Votel nyugalmazott tábornok is, aki szerint egy esetleges csapás Iránra megoldható a repülőgép-hordozókról indított légierővel vagy a kontinentális Egyesült Államokból indított nagy hatótávolságú rakétákkal. Hozzátette, hogy „ez a lépés nyomást gyakorol más regionális államokra is, amelyek esetleg fontolgatják az amerikai művelet támogatását. Egyben azt is jelenti, hogy az akció inkább amerikai jellegű lesz, mintsem egy széles regionális koalíció Irán ellen.”
A Trump-kormányzat a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és kísérő hadihajóit a Közel-Keletre vezényelte, köztük cirkálórakétákkal felszerelt egységeket. Emellett több F–15E vadászbombázó is állomásozik a közeli Jordániában.
Az öböl menti országok elemzői szerint
egy amerikai katonai fellépés inkább káoszt idézne elő Iránban, semmint rendszerváltást, ennek következményei az egész térségre átterjednének, és a befektetőket is távol tarthatnák.
A Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültség már nemcsak politikai és katonai kérdés, hanem közvetlen hatással van a nemzetközi légi közlekedésre, az ellátási láncokra és az európai gazdasági szereplőkre is: több légitársaság beszüntette járatait Irán felett.
Trump legutóbb a múlt héten figyelmeztette Iránt arra, hogyha nem teljesíti a követeléseit, akkor katonailag beavatkozik. Az amerikai elnök azt mérlegeli, hogy még jelentősebb katonai erőket vonultat fel a térségben. Az Egyesült Államok már irányított flottát a régióba. Donald Trump ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szeretne fegyveres konfliktust, de minden forgatókönyvre felkészült.
