„Lokáció, lokáció, lokáció” – ki marad talpon az ingatlanfejlesztési piacon 2026-ban?

Székely Ádám szerint az Otthon Start hatása döntően a használt lakások piacán jelent meg: becslése szerint a kereslet 90-95 százaléka ebben a szegmensben csapódott le. Ugyanakkor a láncreakció hamar elindul: aki eladja a régi lakását, jellemzően továbbköltözik, így a kereslet egy-két-három lépcsőn keresztül az új lakások irányába is elér. A kereslet ráadásul továbbra is erős, még úgy is, hogy közben az árak érdemben emelkedtek. Ennek egyszerű oka van: az ingatlanfejlesztés tőkeintenzív, szabályozott és hosszú ciklusú iparág, ezért a kínálat csak lassan reagál.

A teljes beszélgetés a Világgazdaság YouTube-csatornáján érhető el: 

Ez történik most az ipari ingatlanfejlesztésekkel

Az ipari ingatlanpiacon 2015–2016 óta tartó boom után, 2025-ben már lassulás érződött: a Covid alatti keresleti felfutást normalizálódás követte, miközben a kínálati oldal késleltetve, de tovább termelt – ez pedig több helyen kihasználatlanságot hozott. Székely szerint a fejlesztési aktivitás Budapesten nagyobb eséllyel fog vissza, mint vidéken, ahol a nagy ipari beruházások bejelentései és a kapcsolódó beszállítói igények továbbra is generálhatnak keresletet. 

Mit keresnek a vevők az ingatlanpiacon? 

A vevői oldalon egyre fontosabb az energiahatékonyság, részben a szabályozások miatt, részben költségtudatosságból. Székely ugyanakkor hangsúlyozta: a döntésben továbbra is az ár-érték arány a kulcs, és az ingatlanpiac örök törvénye változatlanul érvényes: „lokáció, lokáció, lokáció”. 

A budapesti-agglomerációs mozgásoknál Székely kiegyenlített képet vázolt fel: a korábbi kiköltözési hullám mellett világszerte erősödik a „kompakt város” logikája is, vagyis az igény, hogy minél kevesebb idő menjen el utazásra. A digitalizáció és a távmunka-lehetőségek ugyan tágítják a mozgásteret, de ezzel párhuzamosan a belvárosi közelség iránti vágy is tartja magát.

Airbnb és beruházások

A lakáspiacon Székely külön választotta a végfelhasználókat és a befektetőket. Utóbbiaknál az Airbnb-piac telítődése és a lehetséges szabályozási korlátok kockázatot jelentenek, ami visszafoghatja a befektetői tőkét. A kereskedelmi ingatlanoknál pedig globális trendként említette, hogy bizonytalan időkben a tőke „hazahúz”: míg korábban a külföldi befektetők domináltak, az elmúlt években a hazai források aránya látványosan nőtt – nemcsak itthon, hanem a régióban is. 

Saját ipari fókuszából kiindulva úgy látja: a tervezett fejlesztési volumen akár feleződhet is a korábbi elképzelésekhez képest, sok projekt kivárásra kerül, miközben a legerősebbekkel továbbmennek. A piac tehát nem áll le, de a következő év inkább a szelektálásról, a biztosabb keresletű projektek túléléséről és a nemzetközi környezet jeleinek figyeléséről szólhat.