Tovább lazított a japán jegybank, mélyben a jen

Tiszóczi Roland | A várakozásoknak megfelelően nem változtatott mínusz 0,1 százalékos, rövid lejáratú irányadó kamatán márciusi kamatdöntő ülésén a Bank of Japan. Emellett jelezte, hogy a tízéves államkötvények hozamát továbbra is nulla körüli szinten kívánja tartani, ám a kamatok nullaszázalékos cél körül engedélyezett mozgási sávját plusz-mínusz 0,2-ről 0,25 százalékra bővítette. Döntését azzal indokolta, hogy így a laza monetáris politikai környezetben nagyobb hatékonysággal és fenntartható módon törekedhet az inflációs cél elérésére a járvány okozta válság alatt is. Bejelentette továbbá, hogy eltörli az évi 6 ezermilliárd jenes ETF- vásárlási célt, és a rögzített célszám helyett szükség szerinti mértékben folytatja eszközvásárlásait, de fenntartja a vásárlások évi 12 ezermilliárd jenes felső határát. További változás az ETF-vásárlások terén, hogy a bank az eddigiekkel ellentétben nem fog Nikkei 225-öt követő ETF-termékeket vásárolni, kizárólag TOPIX-ot követő termékekbe fektet majd. A váltás oka az – mutatnak rá az Erste elemzői –, hogy a Dow Jones Industrial Average-hez hasonlóan a Nikkei Stock Average is ár alapján súlyozott, és viszonylag kevés társaságot foglal magában. Ezzel szemben a TOPIX a tokiói tőzsde összes, több mint kétezer tagját reprezentálja, méghozzá piaci kapitalizáció szerint.

A további mennyiségi lazításnak, úgy tűnik, az sem szabhat határt, hogy a jegybank eszközportfóliójának értéke már a vírusjárvány előtt is meghaladta a japán gazdaság méretét, a GDP hányadában a mérlege kétszerese az EKB eszközeinek, és több mint négyszerese a Fed mérlegének. Emellett az is kételyeket ébreszthet, hogy a jegybank a japán állampapír- és részvénypiacok legnagyobb tulajdonosa, miközben továbbra is a rendkívüli lazítás fenntartása a cél.

A jen árfolyama a dollárral szemben kilenchavi mélypontra esett a jegybanki bejelentés után. A dollár jegyzése 0,18 százalékkal, 108,73 jenre emelkedett. A tokiói tőzsde Nikkei 225 indexe 1,4 százalékos veszteséggel fejezte be a pénteki kereskedést, a Hang Seng szintén 1,4 százalékot, a CSI 300 index pedig 2,6 százalékot esett. A jegybanki döntés mellett a tőzsdei árfolyamok csökkenéséhez az inflációs adatok is hozzájárultak. A fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek februárban az egy évvel korábbihoz képest, a maginfláció pedig már a hetedik egymást követő hónapban mutatott negatív értéket.

Ismét vezércsere a török monetáris politikában

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombat hajnalban, két nappal a várakozásokat meghaladó mértékű kamatemelés után elbocsátotta Naci Agbalt, a jegybank elnökét, és kinevezte Sahap Kavcioglut, aki Erdoganhoz hasonlóan erősen kritizálja

a szigorú monetáris politikát. Ez a harmadik alkalom 2019 közepe óta, hogy Erdogan leváltja a jegybank elnökét, jelentősen megtépázva ezzel a bank hitelességét. Agbal november óta 10,25-ról 19 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, amire a líra rekordmértékű leértékelődése, a devizatartalékok vészes apadása és a két számjegyű – februárban már 15,61 százalékra emelkedő – éves infláció megfékezése miatt volt szükség. Annak ellenére, hogy az új elnök első nyilvános közleményében az infláció elleni fellépés folytatása mellett köteleződött el, a személycsere a líra pénteki zárás utáni 7,2185-es dollárral szembeni árfolyamát ma akár a 7,9 fölötti szintekre is lökheti, és várhatóan a részvényárak is zuhanni fognak.