Aligha ért meglepetésként bárkit, hogy csütörtöktől 13 helyett 12 százalék lett az irányadó kamat Törökországban, a lépésre legfeljebb az kapja fel a fejét, aki nem ismeri a helyi viszonyokat: az éves szinten 80 százalékra felszökő sokkal magasabb kamatszinteket indokolna, ám a jegybank – Recep Tayyip Erdogan elnök nyomására – továbbra sem hajlandó a hagyományos módszerekkel fellépni a fogyasztói árak elszabadulása ellen.
A 84 millió lakosú országból érkező hírek többnyire a líra vesszőfutásáról szólnak, de az elmúlt időszakban jókora piaci turbulenciák jellemezték az ottani tőzsdét is. A Borsa Istanbulon nagy felfordulást okozott, hogy
a helyi bankszektor részvényeinek árfolyama egy hét alatt 35 százalékot zuhant.
A nagymértékű esést egy jelentős, 150 százalékos árfolyam-emelkedés előzte meg július közepe és szeptember közepe között. A heves mozgások miatt a szabályozó hatóság rendkívüli vizsgálatot tartott, bár végül úgy határoztak, hogy nem avatkoznak be.
Bajban az orosz turisták, sorra tiltják ki a Mirt a török bankokA SWIFT-rendszerből való kitiltásra válaszul üstökösként feltűnő Mir fizetési rendszer hamarosan beleállhat a földbe, miután Washington szankciókat készül kivetni ellene. |
Mi volt az extrém volatilitás oka?
Elsősorban az okozta az árfolyamok óriási kilengését, hogy a rendkívül magas infláció arra késztette a befektetőket, hogy a pénzüket részvényekbe csoportosítsák, ezzel védve az eszközeik értékét – írta CNBC. Az elemzők szerint
a trendet a még magasabb amerikai inflációtól való félelem erősödése és a Fed szerdai (a várakozásokba már korábban beépülő) kamatemelése szakította meg.
A Fed által meghatározott magasabb kamatlábak egyre nagyobb problémát okoznak az olyan feltörekvő piacokon, mint Törökország, mivel ezeknek az országoknak nagy a dollárban denominált adósságállományuk, és az energiaimportért is dollárban fizetnek.
Az extrém részvényárfolyam-mozgások miatt a brókercégek jelezték a befektetőknek, hogy növeljék a tőkeáttételes pozícióik mögött lévő letét összegét, aki azonban erre nem volt képes, annak likvidálták a pozícióját, s ahogy lenni szokott, ez újabb eladói spirált váltott ki.
Odasózott a Fed, Powell szigort ígér, a világ meg fogja érezniÖtödször is kamatot emelt szerdán az amerikai jegybank, és az irányadó kamat szintet lépett: 2008 óta nem volt még ilyen magas. Az árstabilitás elérését a gazdaság sarokkövének nevezte, és további szigort ígért sajtótájékoztatóján Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke. A piaci reakciókból az derül ki, hogy rendületlen kamatemelésekre számítanak a befektetők, ami a dollár számára pozitív, a részvényárfolyamoknak fordítva. |
Érthetetlen jegybanki lépések
Recep Tayyip Erdogan elnök meggyőződése, hogy a magasabb kamatlábak csak növelnék az inflációt, ezzel viszont az ország monetáris politikája teljes mértékben szembemegy a széles körben elfogadott gazdasági elvekkel. Ráadásul szembemegy a fősodorral is, hiszen a globális folyamatok miatt a világ legtöbb jegybankja szigorít a monetáris politikán, így lép fel az inflációval szemben. A 100 bázispontos kamatcsökkentés után a dollár mindenkori rekordra, 18,4 lírára drágult.
Egyértelmű, hogy Erdogan inkább a törökországi növekedésre összpontosít, és nem annyira az infláció kezelésére
– mondta a Capital Economics feltörekvő piacokat vizsgáló vezető közgazdásza, Liam Peach. Hozzátette, hogy még egy-két hónapig a kamatcsökkentések folytatását várják.
Sok szakértő arra számít, hogy Törökországban beragad a magas infláció, illetve a líra további gyengülése is borítékolható.
A török fizetőeszköz az elmúlt egy évben 53 százalékot gyengült a dollárral szemben.
Erdogan eközben továbbra is optimista, és azt jósolja, hogy az év végére csökkenni fog az infláció.
„Az infláció nem jelent leküzdhetetlen fenyegetést. Bízzanak bennem, közgazdász vagyok” – mondta az elnök egy keddi interjúban. A CNBC ehhez kapcsolódóan azt írja, hogy Erdogan nem rendelkezik közgazdászi végzettséggel.