Németország a héten számos adatot tesz közzé, az elemzők és a német döntéshozók pedig az év eleji pesszimista becslések után most enyhén jobb számokra számítanak, valamint abban bíznak, hogy beindul a gazdaság. A Bundesbank korábban 2024 első negyedévében negyedéves szinten zsugorodásra számított, a legfrissebb elemzésében már 0,1 százalékos bővülést prognosztizál.
A jegybank az építőipar jobb teljesítményével, az enyhe téli időjárással, az csökkenésével és az ipari termelékenység növekedésével magyarázta a módosítást. A Bundesbank elnöke, Joachim Nagel múlt héten a Washingtonban tartott beszédében szintén optimistább volt, az idei évre 0,3 és 0,5 százalék közötti éves emelkedést, majd jövőre egy százalék feletti gyorsulást jósolt.
A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok az első negyedévre szintén 0,1 százalékos bővülésre számítanak. A megváltozott hangulatot tükrözi, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet áprilisi német üzleti hangulatindexe egyéves csúcsot ért el, míg a német Adidas megemelte nyereségcélját. A lehetséges németországi fellendülést azonban hátráltatja a gyengélkedő feldolgozóipar.
A német gazdasági minisztérium áprilisi jelentésében szintén közölte: a hónapok óta tartó stagnálás után fordulat következik Európa legnagyobb gazdaságában, főleg az építőiparban láthatóak pozitív változások. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) havi jelentése szerint 2024-ben mindössze 0,2 százalékkal nőhet a német míg 2025-ben 1,3 százalékos növekedés várható.
Hosszú ideje köhög a német gazdaság
Németország megsínylette az elmúlt két évet: tavaly az infláció, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészében a gazdaság, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott. Az év eleji adatok nem számítanak kedvezőnek: a gyári rendelések februárban 10,6 százalékkal zsugorodtak az előző év azonos hónapjához képest.
Sovány vigasz, hogy havi szinten 0,2 százalékos növekedésről számolt be a német statisztikai hivatal. Az utóbbi esetében a belföldi megrendelések másfél százalékkal nőttek, miközben a külföldi megrendelések 0,7 százalékkal csökkentek. Európa legnagyobb gazdaságában a kiskereskedelmi forgalom is zuhant: februárban 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest,
és már a negyedik egymást követő hónapban mutat zsugorodást.
Az országban 2022. május óta egyetlen hónap kivételével folyamatos a mutató visszaesése. Tavaly az év egészében a kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal fogyatkozott a 2022-es 0,7 százalékos apadás után. Az elmúlt hónapokban a gazdasági problémákat tovább fokozták a vasúti és a légi közlekedést egyaránt érintő sztrájkok, amelyek más ágazatokra is nagy hatással voltak.
Az viszont pozitív hír, hogy április elején a Lufthansa több hónapos tárgyalás és sztrájkok után megállapodásra jutott a légiutas-kísérők szakszervezetével. Az infláció csökkenése – márciusban 2,2 százalék éves szinten – szintén kedvezőnek számít, így a közgazdsázok abban bíznak: hosszú idő után beindulhat a német gazdaság.
Ennek kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy a Capital Economics elemzői szerint Közép- és Kelet-Európa képes ellensúlyozni a német gazdaság tartós lassulását még annak ellenére is, hogy a térség országainak Berlin a legfontosabb külkereskedelmi partnere.
Emmanuel Macron átvenné Európa irányításátEmmanuel Macron meglátta, és próbálja megragadni az európai vezető szerepre törés lehetőségét. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, a német vezetés pedig belpolitikai válsággal küzd, Franciaország maradt a legerősebb államnak az integrációban. A francia elnök ambícióját megtámogatja a biztonságpolitika terén az atomarzenál adukártyája: az unióban ugyanis már csak Franciaország rendelkezik atomfegyverrel. |
