Németország és Közép-Európa: megúszhatja a régió a német gazdaság lassulását?

Közép- és Kelet-Európában a 2020-as évek második felében évi 2,5-3 százalékos bővülés várható, ami ugyan elmarad a koronavírus-járványt megelőző 4 százalékos átlagtól, de jóval meghaladja a Németországban prognosztizált fél százalékot. Ez azt jelenti, hogy a régió képes ellensúlyozni a német gazdaság lassulását még annak ellenére is, hogy a térség országainak Berlin a legfontosabb külkereskedelmi partnere.

Ez azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb költségű ázsiai gyártók által támasztott verseny arra ösztönözheti az európai cégeket, hogy a termelési folyamat magasabb hozzáadott értékű részeit egyre inkább áthelyezzék Nyugat-Európából Közép- és Kelet-Európába. Az is sokat számít, hogy az utóbbi évek gyors bérnövekedése ellenére a régió átlagos munkaerőköltsége még mindig csak egyharmada a németországi fizetéseknek.

A Capital Economics elemzői optimisták a térség kilátásai kapcsán, de hátráltató tényezőnek tartják a demográfiát. Ugyanis az évtized második felében évente átlagosan fél százalékkal zsugorodhat a munkaképes korú népesség. A probléma legsúlyosabban Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát érinti. Bulgária kapcsán érdemes megemlíteni, hogy lakossága a világ egyik leggyorsabban fogyó népességének számít.

Lassul a német gazdaság

Németország alapvetően nincs jó állapotban: tavaly az infláció, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészében a gazdaság, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk idén az előrejelzések szerint tovább gyengélkedhet.

A német gazdaságkutató intézetek – a berlini DIW, a kieli IfW, a hallei IWH, az esseni RWI és a müncheni Ifo – együttműködésével összeállított tanulmányban az idei növekedési előrejelzéseket a korábbi 1,2-ről 0,1 százalékra módosították. Az exportot ugyanis a koronavírus-járvány után az orosz–ukrán háború és a globális gazdaság csökkenése fogta vissza.

Például a fogyasztási cikkek előállításához használt berendezések és egyéb ipari gépek iránti gyenge kereslet nem állt helyre. A jelentésben a németországi energiaigényes ágazatok visszaesését is kiemelték, amelyek a tavalyi energiaválság óta még mindig nem tudtak talpra állni. A fizetések emelkedése és az infláció zsugorodása növelheti a fogyasztást, azonban ez csak 2025-ben lesz érezhető.

A Capital Economics elemzői szerint a bővülés a 2020-as évek végén mindössze évi félszázalékos lesz, ami jóval elmarad a 2010-es évekbeli átlagos növekedésétől.

Az idei adatokban sincs sok öröm

A német gyári rendelések februárban 10,6 százalékkal zsugorodtak az előző év azonos hónapjához képest. Sovány vigasz, hogy havi szinten 0,2 százalékos növekedésről számolt be a német statisztikai hivatal. Az utóbbi esetében a belföldi megrendelések másfél százalékkal nőttek, miközben a külföldi megrendelések 0,7 százalékkal csökkentek. 

Európa legnagyobb gazdaságában a kiskereskedelmi forgalom is zuhant: februárban 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, és már a negyedik egymást követő hónapban mutat zsugorodást. Havi szinten 1,9 százalékos visszaesést regisztrált a Destatis. Az országban 2022. május óta egyetlen hónap kivételével folyamatos a mutató visszaesése. 

Az elmúlt hónapokban a gazdasági problémákat tovább fokozták a vasúti és a légi közlekedést egyaránt érintő sztrájkok, amelyek más ágazatokra is nagy hatással voltak. Az viszont pozitív hír, hogy április elején a Lufthansa több hónapos tárgyalás és sztrájkok után megállapodásra jutott a légiutas-kísérők szakszervezetével.