Hanyagolják a munkát a németek, mert a kormány nem díjazza a serénységet
A német kormány adókedvezményeket és egyéb jóléti reformokat vezetne be, hogy az embereket minél tovább bent tartsa a munkahelyükön, ezzel csatlakozva más nyugati országokhoz, amelyek kétségbeesetten próbálnak kievickélni a kontinens gazdasági mélyrepüléséből.
Hónapokig tartó viták után Olaf Scholz német kancellár kormánykoalíciója egy új növekedési tervet állított össze, amelyet várhatóan már a jövő hónapban bemutatnak, és amelynek célja, hogy a hosszabb munkaidő kifizetődőbbé váljon.
A Financial Times értesülése szerint a tárgyalt lehetőségek között szerepel a túlórákra kivetett adó csökkentése és a juttatások kibővítése.
A munkaórák csökkenő száma a koronavírus-járvány óta Európa-szerte gondot okoz, további nyomást helyezve a régió alulteljesítő gazdaságára és gyenge versenyképességére. Ráadásul az elöregedő társadalmakban a dolgozók száma egyébként is folyamatosan csökken, veszélyes elegyet képezve, amire a kormányoknak sürgős megoldást kell találniuk.
Ez különösen igaz Németországra: hiába híresek a „munkamániájukról”, az OECD legfrissebb, 2022-es adatai alapján a fejlett gazdaságok közül itt dolgoznak a legkevesebbet az emberek.
A németeket egyszerűen semmi sem motiválja arra, hogy többet dolgozzanak, mivel a többletjövedelem nagy részét felemésztik a magas adók, ezzel párhuzamosan pedig a juttatások is csökkennek – sokan tehát azzal szembesülnek, hogy egy fizetésemelés után kevesebbet kapnak kézhez, mint előtte.
Jelenleg mindenki a ciklikus problémákról beszél, és a GDP-növekedéshez szükséges csodára vár. Valójában azonban itt súlyos strukturális hibákat kell kijavítanunk, amelyek az egész rendszer összeomlásával fenyegetnek
– figyelmeztetett Jörg Kukies, a kancellária államtitkára. Külön kiemelte a részmunkaidőben dolgozó nőket, akik jelenleg szinte adómentesen ugyanannyit kereshetnek, mint főállású társaik.
A németek átlagos éves munkaideje az elmúlt ötven évben 30 százalékkal csökkent, és negyedével elmaradt az amerikai szinttől, ami azt tükrözi, hogy a sokáig túlterhelt dolgozók egyre inkább a hosszabb szabadságot és a több szabadidőt részesítik előnyben.
Hová tűnt a német munkamánia?A kormány szerint ellustultak az emberek, miközben a dolgosságot büntetik. A gazdaság megmentéséhez a német munkaerővel együtt kell dolgozni, nem pedig ellenük. |
A munkát büntető német rendszer egyik legnagyobb kritikusa Christian Lindner pénzügyminiszter, aki évek óta reformokat követel, beleértve a túlórára vonatkozó adókedvezmények és egy igazságosabb támogatási program bevezetését. A szakszervezetek azonban ellenzik ezeket az elképzeléseket, amelyekről a kormányzó hárompárti koalícióban még folyik a vita.
A munkabírásunkról vagyunk híresek, ám Olaszországban, Franciaországban és sok más fejlett tagállamban sokkal többet dolgoznak, mint nálunk. Ez pedig amiatt van, mert a jelenlegi szabályok mellett nem éri meg dolgozni
– jelentette ki Lindner a múlt hónapban Washingtonban tartott IMF–Világbank-találkozón.
Az ukrajnai orosz invázió által gerjesztett energiaválság miatt Európa legnagyobb gazdasága tavaly 0,2 százalékkal zsugorodott, s bár idén az első negyedévben 0,2 százalékos növekedéssel indult, a várakozások szerint idén is a Nyugat egyik leggyengébben teljesítő országa marad, a bruttó hazai termék éves növekedése pedig épphogy el fogja érni az 1 százalékot.
Emellett pedig a világjárvány óta az EU-ban sokan egyre inkább a rövidebb munkaidőt választják, a német vasúti dolgozók például idén sikeresen kiharcolták, hogy 2029-ig 38-ról 35-re csökkentsék a heti munkaórák számát.
Az Európai Központi Bank becslése szerint tavaly év végén a kontinens munkavállalói átlagosan öt órával kevesebbet dolgoztak, mint a 2020 előtt – ez évi 2 millió teljes munkaidős dolgozó elvesztésével egyenértékű.
Ez ellen a holland kormány az adó- és a juttatási rendszer reformálásával lépne fel, kiemelt figyelmet szentelve a gyermekes családoknak. Az Egyesült Királyságban is hasonló terv került az asztalra, amely csökkentené a munkanélküli-segélyt, ám cserébe jelentős támogatásokat nyújtana az álláskereséshez és a túlórázáshoz, valamint a gyermekneveléshez.
S bár a jótékonysági szervezetek attól tartanak, hogy a változások egyszerűen növelni fogják a hosszabb ideig dolgozni képtelen emberek nehézségeit, Rishi Sunak miniszterelnök úgy harangozta be a változtatást, hogy ez hosszú távon „jobb lesz nekik és a gazdasági növekedésnek”.
Drasztikus szigorításokat vezet be Berlin: szakképzett munkaerő kell a németeknek, nem menekültIdéntől kevésbé lesz vonzó a menedékkérők számára Németország, szakképzett munkaerőként lesz csak könnyű bejutni Európa legnagyobb gazdaságába. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
