Nemzetközi gazdaság

Hanyagolják a munkát a németek, mert a kormány nem díjazza a serénységet

A Scholz-kormány kétségbeesetten próbálja többletmunkára serkenteni az ellustult dolgozókat. A német munkásokat ezért hamarosan bőkezű támogatásokkal fogják ösztönözni – ha abban a kormánypártok is meg tudnak egyezni.

A német kormány adókedvezményeket és egyéb jóléti reformokat vezetne be, hogy az embereket minél tovább bent tartsa a munkahelyükön, ezzel csatlakozva más nyugati országokhoz, amelyek kétségbeesetten próbálnak kievickélni a kontinens gazdasági mélyrepüléséből.

Factory,Accident,,Industrial,Accident.,Warehouse,Staff,Having,Accident,In,The német
Nem dolgozik eleget a német, ennek orvoslására a kormány jelentős reformokat tervez / Fotó: Shutterstock

Hónapokig tartó viták után Olaf Scholz német kancellár kormánykoalíciója egy új növekedési tervet állított össze, amelyet várhatóan már a jövő hónapban bemutatnak, és amelynek célja, hogy a hosszabb munkaidő kifizetődőbbé váljon. 

A Financial Times értesülése szerint a tárgyalt lehetőségek között szerepel a túlórákra kivetett csökkentése és a juttatások kibővítése.

A munkaórák csökkenő száma a koronavírus-járvány óta Európa-szerte gondot okoz, további nyomást helyezve a régió alulteljesítő gazdaságára és gyenge versenyképességére. Ráadásul az elöregedő társadalmakban a dolgozók száma egyébként is folyamatosan csökken, veszélyes elegyet képezve, amire a kormányoknak sürgős megoldást kell találniuk.

Ez különösen igaz Németországra: hiába híresek a „munkamániájukról”, az OECD legfrissebb, 2022-es adatai alapján a fejlett gazdaságok közül itt dolgoznak a legkevesebbet az emberek.

A németeket egyszerűen semmi sem motiválja arra, hogy többet dolgozzanak, mivel a többletjövedelem nagy részét felemésztik a magas adók, ezzel párhuzamosan pedig a juttatások is csökkennek – sokan tehát azzal szembesülnek, hogy egy fizetésemelés után kevesebbet kapnak kézhez, mint előtte.

Jelenleg mindenki a ciklikus problémákról beszél, és a GDP-növekedéshez szükséges csodára vár. Valójában azonban itt súlyos strukturális hibákat kell kijavítanunk, amelyek az egész rendszer összeomlásával fenyegetnek

– figyelmeztetett Jörg Kukies, a kancellária államtitkára. Külön kiemelte a részmunkaidőben dolgozó nőket, akik jelenleg szinte adómentesen ugyanannyit kereshetnek, mint főállású társaik.

A németek átlagos éves munkaideje az elmúlt ötven évben 30 százalékkal csökkent, és negyedével elmaradt az amerikai szinttől, ami azt tükrözi, hogy a sokáig túlterhelt dolgozók egyre inkább a hosszabb szabadságot és a több szabadidőt részesítik előnyben.

Hová tűnt a német munkamánia?

A kormány szerint ellustultak az emberek, miközben a dolgosságot büntetik. A gazdaság megmentéséhez a német munkaerővel együtt kell dolgozni, nem pedig ellenük.

A munkát büntető német rendszer egyik legnagyobb kritikusa Christian Lindner pénzügyminiszter, aki évek óta reformokat követel, beleértve a túlórára vonatkozó adókedvezmények és egy igazságosabb támogatási program bevezetését. A szakszervezetek azonban ellenzik ezeket az elképzeléseket, amelyekről a kormányzó hárompárti koalícióban még folyik a vita.

A munkabírásunkról vagyunk híresek, ám Olaszországban, Franciaországban és sok más fejlett tagállamban sokkal többet dolgoznak, mint nálunk. Ez pedig amiatt van, mert a jelenlegi szabályok mellett nem éri meg dolgozni

– jelentette ki Lindner a múlt hónapban Washingtonban tartott IMF–Világbank-találkozón.

Sad,Gray-haired,Architect,Man,Working,In,Modern,Office,At,Computer,
A túlórapénzt a magas adók, a fizetésemelést pedig a csökkenő juttatások veszik el / Fotó: Shutterstock

Az ukrajnai orosz invázió által gerjesztett miatt Európa legnagyobb gazdasága tavaly 0,2 százalékkal zsugorodott, s bár idén az első negyedévben 0,2 százalékos növekedéssel indult, a várakozások szerint idén is a Nyugat egyik leggyengébben teljesítő országa marad, a bruttó hazai termék éves növekedése pedig épphogy el fogja érni az 1 százalékot.

Emellett pedig a világjárvány óta az EU-ban sokan egyre inkább a rövidebb munkaidőt választják, a német vasúti dolgozók például idén sikeresen kiharcolták, hogy 2029-ig 38-ról 35-re csökkentsék a heti munkaórák számát.

Az Európai Központi Bank becslése szerint tavaly év végén a kontinens munkavállalói átlagosan öt órával kevesebbet dolgoztak, mint a 2020 előtt – ez évi 2 millió teljes munkaidős dolgozó elvesztésével egyenértékű.

Ez ellen a holland kormány az adó- és a juttatási rendszer reformálásával lépne fel, kiemelt figyelmet szentelve a gyermekes családoknak. Az Egyesült Királyságban is hasonló terv került az asztalra, amely csökkentené a munkanélküli-segélyt, ám cserébe jelentős támogatásokat nyújtana az álláskereséshez és a túlórázáshoz, valamint a gyermekneveléshez.

S bár a jótékonysági szervezetek attól tartanak, hogy a változások egyszerűen növelni fogják a hosszabb ideig dolgozni képtelen emberek nehézségeit, Rishi Sunak miniszterelnök úgy harangozta be a változtatást, hogy ez hosszú távon „jobb lesz nekik és a gazdasági növekedésnek”.

Drasztikus szigorításokat vezet be Berlin: szakképzett munkaerő kell a németeknek, nem menekült

Idéntől kevésbé lesz vonzó a menedékkérők számára Németország, szakképzett munkaerőként lesz csak könnyű bejutni Európa legnagyobb gazdaságába.

 

 

 

Németország munkaerőpiac Olaf Scholz túlóra részmunkaidő
Kapcsolódó cikkek