Itt a terv: Amerika legalább 76 ezer katonát állomásoztat Európában 2026-ban – övék marad a NATO legfontosabb harci pozíciója
A hétfőn megjelent összefoglalók alapján a 2026-os Nemzeti védelmi felhatalmazási törvény (National Defense Authorization Act) képviselőház és a szenátus tárgyalói által kidolgozott szövege megállapítja, hogy az Európában állomásozó amerikai katonaság létszáma nem csökkenhet 76 ezer alá a kongresszus jóváhagyása nélkül.
Ha az amerikai hadvezetés csapatokat akarna kivonni Európából, akkor igazolnia kell, hogy egy ilyen lépés nyomán nem szenvednek kárt az Egyesült Államok vagy a NATO biztonsági érdekei. A kongresszusi kompromisszumos tervezet azt is kimondja, hogy az Egyesült Államok nem adhatja át a NATO legfontosabb katonai pozícióját, vagyis a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokának posztját, azt továbbra is amerikai főtisztnek kell betöltenie.
Az amerikai adminisztráció ősszel már jelezte szándékát, hogy az európai erők vezetését átengedné, annak jeleként, hogy az európai felelősség növekedjen a NATO irányítószervezetében.
Az Egyesült Államok vezető nemzetbiztonsági illetékesei és európai politikai vezetők a múlt héten tárgyaltak a NATO-t érintő tervekről, az egyeztetésen a közlések szerint az amerikai fél jelezte, hogy ugyan a főparancsnoki poszt amerikai tábornoknál marad, de több egyéb vezető NATO-pozíciót átenged európai országoknak.
NATO-felelősségek árnyékában
A megbeszélésen az is elhangzott, hogy az amerikai elvárás szerint az európai szövetségeseknek 2027-re készen kell állniuk arra, hogy viseljék a NATO védelmi felelősségének oroszlánrészét. A kongresszusi törvényjavaslat korlátozza a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapaterő csökkentésének lehetőségét is, és kimondja, hogy a katonák létszáma nem mehet 28,5 ezer alá. Ha a Pentagon a katonák létszámát mérsékelni akarná, akkor igazolnia kell a kongresszus számára, hogy egy ilyen lépés nem csökkenti az Észak-Korea felé képviselt elrettentőerőt.
Rendszerszintű válság Amerika és Európa között
Ahogy azt korábban megírtuk, nagyon úgy tűnik, nyílt, rendszerszintű válság bontakozott ki Amerika és Európa között. Ennek első jele az USA új nemzetbiztonsági stratégiája volt, amelyben egészen dermesztő megállapítások szerepelnek az Európai Unióról és annak vezetéséről.
A dokumentumban először is a Trump-adminisztráció lefektette, hogy a korábbi stratégiák nem voltak tekintettel az Egyesült Államok legfontosabb érdekeire, és más országok védelmének terhét az amerikai lakosság vállára helyezték.
Vége azoknak az időknek, amikor az Egyesült Államok Atlaszként az egész világrendre felügyelt. Most már Amerika az első
– olvasható a szövegben.
Aggodalom Románia keleti határain
A Trump-kormány több ezer amerikai katonát készül kivonni Romániából, a jelentős fordulat aggodalmat kelt Európa keleti részén, és jelzi Washington globális katonai prioritásainak stratégiai változását.
Három amerikai és európai tisztviselő szerint a kormány a héten értesítette nyugati szövetségeseit a csapatok kivonásáról, a hivatalos bejelentés pedig a következő napokban várható.
A Kyiv Postnak nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy a csapatok csökkentése várhatóan nem haladja meg egy zászlóalj létszámát. Azt is hangsúlyozták, hogy a lépés „nem lesz jelentős hatással az Egyesült Államok műveleteire a régióban”.
