Kínai alagutak, francia metrókocsik: száz év után elkészülhet Belgrád földalattija

Belgrád Európa legnagyobb területű fővárosa, ahol a mai napig nincs metró. Az ötlet közel egy évszázados: az első tervek az 1930-as években készültek, a megvalósítást azonban rendre megakadályozták a háborúk, a gazdasági krízisek, a politikai változások és Jugoszlávia 1990-es évekbeli felbomlása.

Most úgy tűnik, a csaknem százéves várakozás a végéhez közeledik. A szerb főváros vezetése szerint 2030-ban megnyílik az első, 4,4 milliárd euróba (1,67 ezermilliárd forintba) kerülő metróvonal, amit néhány évvel később egy második, hasonló költségvetésű vonal követhet. Ennek érdekében az elmúlt egy évben egymilliárd euró értékben kötöttek kötelező érvényű szerződéseket kínai és francia cégekkel.

Számos további megállapodás előkészítése zajlik. „Ezúttal komolyan történik” – mondta a Bloombergnek Andreja Mladenovic, a projektet felügyelő állami vállalat vezetője. Szerinte a mostani fejlemények messze túlszárnyalják a korábbi próbálkozásokat, és a folyamat már megállíthatatlan.

A metró szükségessége vitathatatlan: Belgrád lakossága 1,7 millió fő, az elmúlt évtized gazdasági fellendülése és a tömeges belső migráció miatt a belváros utcái nap mint nap bedugulnak. Ráadásul az ukrajnai háború kezdete óta több tízezer orosz állampolgár érkezése tovább növelte a város népsűrűségét és közlekedési terhelését.

Kínai és francia cégek építik a belgrádi metrót

A beruházás fővállalkozói a kínai PowerChina (alagútépítés) és a francia Alstom (járművek, jelzőrendszerek). A finanszírozók között ott van a Deutsche Bank hongkongi részlege és több francia pénzintézet. A szerb kormány közvetlen tárgyalások útján választotta ki a partnereket, nyilvános pályázat nélkül, ami ellenzéki kritikákat váltott ki átláthatatlanság és lehetséges korrupció miatt. 

A projekt ugyanakkor számos kihívással szembesül: környezetvédők tiltakoznak a tervezett karbantartó bázis helyszíne ellen, amely egy ivóvíztározó közelében épülne. A lakosság egy része további megállókért és vonalhosszabbításokért lobbizik. 

A legnagyobb politikai nehézséget az újvidéki vasútállomás előtetejének 2024-es összeomlása jelenti: a 16 halálos áldozattal járó tragédia után országos tüntetések robbantak ki, és sok hivatalnok vonakodik új engedélyeket aláírni. Mladenovic szerint a nehézségek ellenére a kész metró modern lesz: vezető nélküli szerelvényekkel és peronajtókkal üzemel majd, ami csak néhány világvárosban jellemző.

A környezetvédelmi és biztonsági előírások betartását a dán Ramboll és a francia Systra felügyeli. A belgrádi metró így egyszerre tükrözi Szerbia ambícióit és kényes geopolitikai egyensúlyozását az EU, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország között. A munkagépek jövő tavasszal érkeznek, ha minden a terv szerint halad, 2030-ban valóban elindulhat az első vonal.