Valami nagyon nem stimmel: 200 százalékos drágulás ütötte fel a fejét Magyarországon – évekig tarthat, mire helyre jön
A memóriapiac hónapok óta tartó áremelkedése mára nemcsak a szakmai fórumok témája – a hétköznapi vásárlók is érzik, hogy a RAM és az SSD messze nem kerül annyiba, mint egy-két éve. Amit sokáig hullámzó, de alapvetően kedvező árkörnyezetnek ismertünk, az 2025-ben teljesen megfordult: a memóriaárak hétről hétre egyre csak növekednek. Bár a helyzet első látásra egy újabb ciklikus kilengésnek tűnhet, valójában egy mélyebb és összetettebb folyamat áll mögötte, melynek hátterében elsősorban a gyártói kapacitások átrendeződése és a mesterséges intelligencia iránti robbanásszerű igény áll.
Tudjuk, miért ugrottak meg a memóriaárak
A jelenlegi helyzet megértéséhez érdemes végignézni, hogyan alakult a piac az elmúlt években. Még 2023–2024-ben is túlkínálat jellemezte a globális memóriaszektort: a világ három legnagyobb DRAM-gyártója – a Samsung, az SK Hynix és a Micron – magas készletszintekkel működött, miközben a PC- és mobilpiac érezhetően lassult. A vállalatok ezért visszavették a termelést, több gyártósort átállítottak más termékekre, és egy időre úgy tűnt, hogy a mélyebb árcsökkenés miatt a fogyasztók hosszú távon olcsó RAM-mal és SSD-vel számolhatnak.
A fordulatot az hozta el, hogy az MI-piac a vártnál jóval gyorsabban nőtt. Az olyan cégek, mint az Amazon Web Services (AWS), az Oracle és más nagy felhőszolgáltatók elképesztő mennyiségben kezdtek memóriát vásárolni adatközpontokhoz. Az MI-modellek – legyen szó akár tanításról, akár futtatásról – rendkívül sok gyors memóriát igényelnek, elsősorban magas sávszélességű megoldásokat (HBM), de a szerverekben továbbra is nagy mennyiségben fogy a hagyományos DDR5 és még a DDR4 is.
A gyártók reagáltak: ahol lehetett, a magasabb profitot hozó MI-specifikus memóriák kaptak prioritást.
Egyes vállalatok – például a Micron – egyenesen a teljes fogyasztói vonal visszafogását is mérlegelik, ami jól mutatja, mennyire megváltoztak az üzleti szempontok.
Van még egy nagy probléma: kifogytak a korábbi készletek
A kapacitás-átrendeződés mellett a korábbi készletek is elfogytak. A 2023-ban még hetekig tartó raktárkészletek 2025-re néhány hétre zsugorodtak, miközben a kereslet nemcsak a mesterséges intelligencia miatt, hanem a PC- és szerverpiac fokozatos talpra állása miatt is nőtt. Ennek következménye, hogy a memóriagyártók jelentős áremeléseket tudtak érvényesíteni.
A negyedik negyedévben már olyan mértékű volt a drágulás, hogy egyes amerikai PC-gyártók 500 százalékos nagykerekben tapasztalt áremelkedésről beszéltek.
A kiskereskedelmi memóriaárak pedig ezzel párhuzamosan szintén megugrottak: több boltban a DDR4 és DDR5 memória ára gyakorlatilag kiegyenlítődött, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.
Mindez a magyar és európai vásárlók számára is látványos. A hazai webáruházakban az ősz óta egyértelműen látszik, hogy egy 32 GB-os DDR5-ös készlet vagy egy 1–2 TB-os SSD már jóval drágább, mint tavaly nyáron volt. A TrendForce legfrissebb adatai szerint
- a DRAM-spotárak 2025 novemberében több mint hét százalékkal ugrottak meg,
- a NAND esetében pedig ennél is nagyobb, több mint tizenhét százalékos növekedést mértek.
A szerződéses árak alapján a negyedik negyedévben 15-20 százalékos többlet mutatkozott, ami a végfelhasználói termékekben is megjelenik.
A magyar piacra különösen jól rávilágít a Kingston memóriamodulok elmúlt két évének árgörbéje, melyet az Árukereső adatai is megerősítenek. A 2023-2024 során jellemző, 90-110 ezer forint közötti stabil árszint 2025 őszén gyakorlatilag heteken belül tört meg: szeptembertől decemberig az átlagár 230-240 ezer forint közelébe ugrott, miközben a minimumárak is meredeken követték.
Ez a több mint kétszeres drágulás jól illeszkedik a globális trendbe, és látványosan mutatja, hogyan csapódik le a gyártói kapacitások szűkülése és az AI-hajtású kereslet közvetlenül a magyar fogyasztói árakban. A grafikon alapján az is látszik, hogy bár decemberben már megindult némi korrekció, a korábbi árszint visszatérése egyelőre esélytelennek tűnik.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a gyártók egyre inkább a jövőorientált technológiák felé fordulnak. Az olyan memóriatípusok, mint a DDR4, fokozatosan kiszorulnak a gyártási sorokról, mert az iparág a DDR5-re és a még gyorsabb adatközponti memóriákra áll át. A gyártók gazdasági logikája egyszerű: ha ugyanazon a gyártósoron sokkal magasabb haszonkulcsot hozó HBM-et vagy enterprise-DRAM-ot lehet gyártani, akkor a régebbi technológia kerül hátrébb a sorban. Ez különösen kedvezőtlen azoknak, akik még DDR4-es rendszert szeretnének fejleszteni, mert a szűkülő kínálat önmagában is árfelhajtó tényező.
Évekig velünk lehet a mostani helyzet
A PC- és laptopvásárlók ezt több irányból érzik. Egyrészt maguk a komponensek drágultak meg, így egy új gép építése számottevően többe kerül. Másrészt a gyártók, melyek előre leszerződnek a memóriaszállítókkal, kedvezőbb árat kaphatnak, így
előfordul, hogy egy készre szerelt notebook vagy PC olcsóbban jön ki, mint ha valaki utólag szeretné bővíteni a gépet.
Ez a furcsa helyzet most világszerte megfigyelhető, és várhatóan a karácsonyi szezonban Magyarországon is egyre több vásárlót állít döntés elé: érdemes-e külön megvenni a memóriát, vagy egy jó konfigurációjú kész gép valójában kedvezőbb.
A kilátások alapján az árak nem fognak gyorsan normalizálódni. Több elemzés egybehangzóan arról számol be, hogy 2026 első felében továbbra is szűkös lesz a kínálat, és a gyártók már most lekötött kapacitással dolgoznak. Egyes hosszabb távú becslések szerint
akár 2028-ig is velünk maradhat ez a feszes piaci környezet,
mivel az új gyárak kiépítése – például a Micron több milliárd dolláros beruházása – csak évek múlva hozhat érdemi enyhülést. Más elemzők szerint a memóriaipar ciklikussága továbbra is fennáll, így 2026-2027 környékén bekövetkezhet egy természetes korrekció, ha a kereslet mérséklődik vagy a kapacitások túlnőnek az igényeken. A két forgatókönyv abban azonban egyetért: rövid távon nem várható áresés.
Nem könnyű megjósolni, mi vár a piacra
A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy a beszerzések időzítése fontosabbá vált. Aki teljesítménykorlátokba ütközik – például videóvágásnál, nagyobb projektek kezelésénél vagy professzionális munkánál –, annak nem érdemes hosszasan kivárni, mert a következő hónapokban nem valószínű olcsóbb ár. Akik viszont hosszabb távra terveznek, még figyelhetik a szezonális akciókat, de az az időszak, amikor egy-egy alkatrész a korábbi árához képest akár harmadával olcsóbb volt, belátható időn belül nem tér vissza.
A mostani helyzet összességében jól mutatja, hogyan tudja az AI-boom átrendezni a hagyományos technológiai piacokat: miközben a fejlesztések új lendületet adnak a szektornak, a hétköznapi vásárlók számára ez átmenetileg magasabb költségeket jelent. A következő években a gyártói fejlesztések, a globális beruházási hullám és az adatközpontok folyamatos bővítése egyaránt meghatározza majd, mikor térhet vissza a memóriapiac a megszokott egyensúlyi pályára.
