BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Németország teljes sokkban: csődbe ment a legendás német autómárka, sorra adják át autógyáraikat a németek Kínának - a legolvasottabb külgazdasági cikkek áprilisban

Áprilisi külgazdasági cikkeinket a német gazdaság hanyatlásáról szóló cikkek dominálták. Csődbe ment az Isdera Németország egyik legkülönlegesebb autómárkája. Tárgyalások folytak a kínai Chery és a Volkswagen között, hogy több VW-gyárat is átvegyen. A berlini kormány rontotta növekedési előrejelzéseit. Romániába kevesebb turista érkezett, Szlovéniában pedig radikálisan elválasztották egymástól az egészségügyben az állami és a magánszektort.

Összegyűjtöttük, hogy a Világgazdaság olvasóit mely külgazdasági cikkek érdekelték a legjobban 2025 áprilisában. Íme az öt legolvasottabb írásunk – Németország gazdasági hanyatlása volt a fókuszban.

Merz Németország
Friedrich Merz kancellár – nem sikerült megfordítani Németország lejtmenetét / Fotó: AFP

1. Németország teljes sokkban: csődbe ment a legendás német autógyártó 

Az Isdera fizetésképtelenségével Németország egyik legkülönlegesebb autómárkája végleg megszűnik. Az olyan legendákra azonban, mint az Imperator 108i és a Commendatore 112i, mérföldkövekként fognak emlékezni az autóipar történetében. A csődeljárás már megkezdődött.

Az 1982-ben Eberhard Schulz által alapított Isdera mindig is a kézműves exkluzivitás és a technikai extravagancia szinonimája volt.

A márka a kompromisszumok nélküli egyéniségéről és olyan technikai újításairól volt ismert, mint a sirályszárnyas ajtók, a periszkópos visszapillantó tükrök és a rendkívüli motorkoncepciók.

2. Németország megtört, átadja a gyárait Kínának

Bennfentes információk szerint a kínai Chery nagyon közel áll a megállapodáshoz, hogy átvegyen több németországi Volkswagen-gyárat, és ezekben megkezdje a saját modelljeinek gyártását. A hír arra utalt, hogy a kínai autók terjeszkedése új szintre ért Európában.

A Chery már eddig is kemény pozíciót fogott az európai piacon, amelyet most megfejelne az autóinak gyártásával a Volkswagen-csoport németországi gyáraiban. A Chery megerősítette, hogy tárgyalások folynak a németországi gyártásról, azonban azt nem említette, hogy a Volkswagent üzemeiről lenne szó. Az sem volt egyértelmű, hogy milyen pénzügyi konstrukcióban gondolkodnak, felmerült ugyanis a gyárak lízingelése is.

3. Kesereg Románia: Magyarországot választották a románok 

Siralmas húsvéti látkép látott napvilágot Romániában. A turizmus képviselői szerint az alacsony kereslet mögött gazdasági bizonytalanság, az infrastruktúrahiány és az állami támogatások elmaradása áll. A szállásadók egy része kénytelen volt árat csökkenteni, vagy teljesen felfüggeszteni a szálláshely működését – írta a Krónika online.

A vendéglátósok szerint ennek oka részben az, hogy 

  • a lakosság vásárlóereje meggyengült,
  • másrészt pedig az, hogy sok romániai turista inkább külföldi városlátogatást választott az ünnepekre, különösen Budapestre és Bécsbe utaztak sokan.

4. Németország elismerte, óriási bajban van a gazdasága

Megvágta a német gazdaság növekedési kilátásait a berlini kormány: az ügyvezető kabinet (akkor még nem alakult meg a Merz-kabinet) április végén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a korábban jelzett 0,3 százalékos bővülés helyett stagnálni fog Európa legnagyobb gazdasága, mert a vámháború miatti bizonytalanságok visszafogják a növekedést és a befektetéseket.

  • Németország az egyetlen a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoportban, amelyiknek a gazdasága két éve nem növekedett, és a Donald Trump amerikai elnök által kivetett vámok miatt a stagnálás elhúzódhat az egymást követő harmadik évre is, amire még nem volt példa
  • Az elhúzódó recessziót jelezték német kutatóintézetek is két hete kiadott prognózisukban, és 0,8 százalékról 0,1 százalékra módosították az idei növekedési kilátásokat.

5. Szlovéniában betiltották, hogy a magánegészségügyben is dolgozzanak az állami ellátásban részt vevő orvosok

A szlovén parlament elfogadta az egészségügyi reformtörvényt, amely megtiltja az orvosoknak, hogy az állami szektor mellett magánpraxisban is dolgozzanak. A jogszabály célja az állami és magánegészségügyi rendszer éles szétválasztása és az állami ellátás megerősítése.

Robert Golob miniszterelnök üdvözölte a változtatásokat, mondván, hogy egyértelműen szétválasztják az állami és a magánegészségügyet, és ezáltal 

véget vetnek a káros kettős gyakorlatnak, mely évtizedek óta gyengíti az állami közegészségügyi rendszert. 

Úgy vélte: a kormány teljesítette egyik legfontosabb ígéretét, és megerősítette az állami közegészségügyi rendszert, „mely mindenki egészségét szolgálja, nem pedig egyesek profitját”.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.