Megkaphatja a mentőövet a legnagyobb orosz foglalkoztató, de csak egy feltétellel: ezt várják a hitelezők a segítségért cserébe
Megmenekülhet az orosz vasút, ugyanis a bankok készen állnak méltányosságot tanúsítani és átalakítani a vasúttársaság adósságának szerkezetét a vállalat legnagyobb hitelezője, a VTB vezérigazgatója, Andrej Kosztin szerint.
Hetente egyeztetnek az orosz vasút megmentéséről
A cégvezető szerint a legnagyobb orosz foglalkoztató kisegítéséről hetente egyeztetnek a kormánnyal, és a tárgyalásoknak része az ország központi bankja is. Erre szükség is van, hiszen
a második legnagyobb orosz bank vezetője a hitelek átrendezését attól teszi függővé, hogy az orosz jegybank ebben az esetben ne követeljen meg pótlólagos tartalékokat a hitelezőktől.
A jegybank az idei évben már engedélyezte a vállalati adósság átszervezését a kötelező tartalék emelése nélkül, amennyiben a törlesztések időben megtörténnek és a cégek egy hároméves pénzügyi tervet is letesznek az asztalra. Kosztin szerint ezt a megoldást kellene a jövő évre is meghosszabbítani a vasút megmentése érdekében.
Hihetetlen mértékű adóssághegyet halmozott fel a bajba jutott vállalat
Az orosz gazdaságban kulcsszerepet játszó vasút mintegy 4000 milliárd rubel (közel 17 ezer milliárd forint) adósságot halmozott fel, ám a VTB hajlandó például halasztott fizetésekkel és más módokon segíteni a bajba jutott vállalaton. Ugyanakkor a hitelezők azt a javaslatot elvetették, hogy 400 milliárd rubel adósságért cserébe a vasúttársaság részvényeit kapják meg.
Kosztin a Reuters számára elmondta, hogy ennek fő oka, hogy a hitelek részvényre cserélése bonyolult a bankok szempontjából, ráadásul a hasonló részvénybefektetéseket a bankok felügyeletét ellátó jegybank sem nézi jó szemmel, így a hitelezők tőkehelyzete szempontjából ez nagy kihívást jelentene. A legnagyobb bankok tehát egy ilyen csere ellen vannak.
A bankvezér szerint
az orosz vasút problémáinak hátterében a magas kamatok mellett a vállalatnak az állam felé fennálló beruházási kötelezettségei állnak a hálózatfejlesztés terén, például a Távol-Keleten.
Emellett az olyan veszteséges üzletek fenntartása sem segít, mint a szén Kínába szállítása. Kosztin szerint a kínai szénexport helyett a nyersanyagot inkább adatközpontok vagy bitcoinbányászat ellátását biztosító belföldi erőművekben kellene felhasználni.
Ugyanakkor az adósság átrendezésével kapcsolatban az is nagy kérdés, hogy a vállalat milyen pénzügyi tervvel áll elő, és képes-e 3-5 év alatt rendezni tartozásait. A bankok most erre a pénzügyi tervre várnak.
