Listát adott át Kongó az Egyesült Államoknak arról, hova várják nagyon az amerikai pénzt
Miközben a világ a Grönland körül kialakult geopolitikai feszültségre figyel – nem sokkal a Venezuelában történtek után –, olyan fejlemény történt, amely alapja lehet egy olyan változásnak, amely hosszabb távon átrajzolhatja az ásványkincsek piacát, elsősorban az elektromos átállás, az űr-, valamint a védelmi technológiák számára nélkülözhetetlen alapanyagokét. Kongó ugyanis felkínálta ásványkincseit Washingtonnak. A kinshasai kormány egy ideje nem titkolja: örülne az erős amerikai jelenlétnek Kongóban, elsősorban az ásványkincsekben gazdag régióban, és korábban azt is jelezte, nem lenne ellenére, ha Washington katonai erővel tenne rendet a lázadó csoportok által uralt vidékeken – írja az Origo.
Ásványkincsvagyon kitermeléséhez várják az amerikaiakat
A lap külföldi, nyilvánosan meg nem nevezett források közlései nyomán ír arról, hogy az amerikai tisztviselőknek a múlt héten átadott lista többek között a kisengei mangán-, arany- és kassziteritengedélyeket (utóbbi magas óntartalmú ásvány), a Gecamines Mutoshi réz-kobalt projektjét, valamint egy germániumfeldolgozó beruházást, a Sokimo négy aranykoncesszióját, a Cominiere lítiumengedélyeit, valamint a Sakima koltán-, arany- és volframitvagyonát tartalmazza.
A források szerint a projekteket amerikai befektetők vizsgálhatják meg egy ásványkincsekről szóló partnerség keretében.
Ez kézzelfogható előrelépést jelent abban, hogy a Kongóval folytatott befektetési tárgyalásokat valódi befolyássá alakítsák az ellátási láncok felett.
Kongói tisztviselők szerint a lista több belső ellenőrzési körön is átesett, és Kinshasa eddigi legközvetlenebb ajánlata Washington számára.
A fejlemény egy december 4-én megkötött megállapodást követ, amely kiemelt hozzáférést biztosít az amerikai vállalatoknak Kongó hatalmas
- réz-,
- kobalt-,
- lítium- és
- tantálkészleteihez.
Ezek a nyersanyagok kulcsfontosságúak az elektromos járművek, a védelmi rendszerek és a fejlett elektronikai eszközök gyártásában. Kongó a világ második legnagyobb réztermelője, és továbbra is a legnagyobb kobaltszállítója – utóbbi az akkumulátoripar egyik alapvető féme.
Az egyáltalán nem titok, hogy Donald Trump és kormánya arra törekszik, hogy csökkentse az Egyesült Államok külföldi kitettségét a fontos ásványkincsek, illetve feldolgozott nyersanyagok importjától. Donald Trump már első elnöki ciklusában szorgalmazta, hogy az érintett vállalatok minél előbb diverzifikálják beszerzéseiket, az ellátási láncok újragondolásában pedig Afrikának is szerepet szánt. Az elemzők szerint az Egyesült Államok tengerentúli nyersanyagellátásának biztosítására irányuló fókusz egy szélesebb stratégia része.
A KDK-ban a réz- és kobalttermelést – ezeket gyakran együtt bányásszák ki – olyan kínai vállalatok uralják, mint a CMOC, a Zijin és a Huayou. Az amerikai cégek történelmileg távol maradtak az országtól a konfliktusok, a korrupció és a logisztikai nehézségek miatt.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
