Öles léptekkel jönnek föl a kínaiak, de a Volkswagent nem tudják letaszítani Európa trónjáról
Ha lassan is, de újraépül az Európai Unió autópiaca, a tavalyi év immár a harmadik volt a sorban, amikor nőttek az eladások. Ezúttal 1,8 százalékos előrelépést és 10 822 821 személygépkocsi értékesítését regisztrálta az Európai Személyautó-gyártók Szövetsége (ACEA), azaz a 2024-es, 0,8 százalékos bővülési dinamika több mint a duplájára nőtt.
A mélypontot a pandémiába nyúló 2022-es év jelentette, akkor 9,3 millió autóra került rendszám a közösségen belül, ennél rosszabb évet azt megelőzően 1993-ban zártak. Az ACEA a kedden kiadott közleményében szerény ünneplésre figyelmeztet, mivel a 2025-s év mérlege is szomorú, ha világjárvány előtti évek fellendüléséhez viszonyítjuk. Ahhoz, hogy jól záruljon az év, egy erős december is kellett, amikor éves összevetésben 5,8 százalékkal 963 319 darabra ugrottak az eladások. Ennél magasabbat tavaly csak júliusban és szeptemberben mértek.
A statisztikát leginkább a négy nagy piacon történt értékesítés határozza meg. Ezek tavaly a következőképpen alakultak:
- Németország: 2 857 591 darab (+1,4 százalék),
- Franciaország: 1 632 152 darab (–5,0 százalék),
- Olaszország: 1 523 843 darab (–2,1 százalék)
- Spanyolország: 1 148 650 darab (+12,9 százalék).
Látható, hogy a teljes piacból 26,4 százalékot kihasító németek hozzájárulása és a kvartett „leggyengébb” tagjának, a spanyolnak a teljesítménye igencsak kellett ahhoz, hogy a növekedési pályán maradhasson az EU autópiaca, ahol szokás szerint a kis államoknál nagy kilengéseket lehetett tapasztalni.
Az autópiac legjeit a Baltikumban kell keresni
A 2025-s év legnagyobb nyertese a statisztika szerint Litvánia, ahol a vásárlók megrohamozhatták a kereskedéseket, erre utal a 39,3 százalékos növekedés és a 41 974 eladott autó. A negatív rekord is egy balti államhoz köthető: az észteknek ment a legrosszabbul, ott 48,6 százalékkal, 13 056 darabra zuhant, azaz gyakorlatilag megfeleződött a forgalom.
Magyarország bőven az uniós átlag felett teljesített, a 6,4 százalékos gyarapodás az eladásokban a 129 440 darabos volumennek köszönhető.
Ami a hajtásláncok egymás közötti versenyét illeti, az elektromos hibridek tartják vezető pozíciójukat az EU-ban, tavaly már 34,5 százalékos volt a piaci részesedésük (3 733 325 darab, + 13,7 százalék). A négy nagy közül a spanyolok érdeklődése volt a legmegnyerőbb (+23,1 százalék) a németeknél csak 8 százalékos pluszt mutattak ki.
A tölthető hibridek (plug in) kategóriájának teljes piaci részesedése 7,2 százalékról 9,4 százalékra nőtt, eladásaik egy év alatt harmadával, 1 015 887 darabra ugrottak, amiben közrejátszottak a beléjük szerelt erősebb akkumulátorok hatótávnövelő hatása. Itt is a spanyolok tettek ki magukért a leginkább, a 111 százalékos bővüléstől a németek 62 százaléka jelentősen elmaradt.
Ami a tisztán elektromos kategóriát illeti, ott még bőven lesz tér az előrelépésre. Piaci részesedésük 13,6 százalékról 17,4 százalékra nőtt, ehhez 1 880 370 villanyautó eladása kellett. Ennek a 62 százalékát az e kategória forgalmát meghatározó négy ország dobta össze:
- Németország: 545 142 darab (+43,2 százalék),
- Hollandia: 156 139 darab (+18,1 százalék),
- Belgium: 143 849 darab (+12,6 százalék),
- Franciaország: 326 922 darab (+12,5 százalék).
Nem meglepő, hogy az új generációs hajtások a hagyományos, belső égésű motorral szerelt modellek piacrészébe harapnak egyre nagyobbat: a benzines és a dízel autók tavalyi együttes forgalma 18,4 százalékot tett ki a teljes forgalmon belül, a franciák vitték a prímet 32 százalékos eséssel, a németeknél 22 százalékos mínuszt mértek. A benzinesek piaci részesedése ezzel 26,6 százalékosra, a dízeleké pedig 8,9 százalékosra csökkent.
A Volkswagen egyre erősödik, a Tesla egyre halványabban teljesít
Ami a gyártók versenyét illeti, ott minden baja ellenére a Volkswagen részesedése tovább nőtt, a 2 988 870 darabos éves teljesítmény 5,5 százalékos pluszt jelent, s a német járműgyártó óriás piaci részesedését 26,7-ről 27,6 százalékosra növelte az Európai Unióban. Mögötte immár szokásosan a Stellantis és a Renault csoport következik 12,4, illetve 12,3 százalékos piaci részesedéssel.
A legnagyobb figyelem a Tesla és a kínaiak versenyét övezi. Itt már az év közben váltás történt,
a Teslák forgalma az év egészében 37,9 százalékkal, 150 504 darabra esett vissza, így piaci részesedésük 3,5 százalékról 2,2 százalékra olvadt.
Ezzel szemben az ACEA statisztikájában az idén először megjelenő BYD 128 827 darab autót jegyez, ez 228 százalékkal több az előző évinél és 1,2 százalékos piaci részesedésre elegendő. Az olló tehát köztük egyre gyorsabban zárul.
Ahogy a kontinensen az MG márkájáról ismert kínai SAIC és a BYD között is, előbbi még uralja az EU piacát a kínaiak között, tavaly 33,9 százalékkal, 211 014 darabosra javítva a statisztikáját és 1,5-ről 1,9 százalékosra emelve a piaci részesedését, de a dinamika – ha fenntartható – a Szegeden óriásgyárát az idén üzembe helyező BYD előretörését jelzi, a helycserére valószínűleg nem kell sokat várni.
