Az EKB elismeri: alábecsülték az ukrajnai háború inflációs hatásait

Az Európai Központi Bank (EKB) szakértői egy friss tanulmányban ismerik el, hogy az ukrajnai háború kitörése után alábecsülték az energiaárak drasztikus emelkedésének hatását az euróövezeti inflációra, és későbbi reakciót mutattak ki, mint ami indokolt lett volna – írja az Origo.

Anton Nakov, az EKB közgazdásza és Mishel Ghassibe, a barcelonai Nemzetközi Gazdasági Kutatóközpont munkatársa közös kutatásukban arra a következtetésre jutottak, hogy egy viszonylag mérsékelt ársokk is rendkívül erős inflációs hullámot indíthat el, ha szorosan összekapcsolódó vállalati és termelési hálózatokat érint.

A tanulmány szerint az ilyen hálózatokban a sokkhatások aránytalanul felerősödnek, és egy nagyobb zavar – például a globális nyersanyagárak tartós emelkedése – az egész gazdaságot átívelő inflációs folyamatot válthat ki. A kutatás kiemeli, hogy az orosz–ukrán háború nyomán az energiaárak megugrása miatt az euróövezeti infláció 2022-ben 10 százalék fölé emelkedett.

A hagyományos makrogazdasági modellek nehezen magyarázzák meg a megfigyelt inflációs dinamikát és a vállalatok gyors áremelési reakcióit. A szerzők részletes input-output modellt alkalmaztak, amely mintegy 40 szektor közötti kapcsolatokat vizsgálva sikeresen reprodukálta a tapasztalt áremelkedést és az alkalmazkodás sebességét.

A tanulmány leszögezi, hogy a 2021–2022-es inflációs hullámot nem elsősorban a vállalati kapzsiság vagy a monetáris politika túlzott lazasága okozta, hanem a váratlan külső ársokkok, amelyek a globális termelési láncokon keresztül terjedtek szét.

A szerzők szerint a keresletoldali nyomás esetén a hálózatok éppen ellenkezőleg, lassítják az árak és a gazdaság kiigazítását, így a monetáris politika lazítása vagy szigorítása határozottabban befolyásolhatja a gazdasági aktivitást anélkül, hogy feltétlenül extrém inflációt vagy deflációt eredményezne.