A szabadság nevében teremtett energiabörtönt Brüsszel, de Magyarország kiutakat keres
Sem az Európai Unió, sem Magyarország nem független energiahordozókból, e kitettséget pedig növelték az uniós szintű, rossz döntések, mindenekelőtt a zöldpolitika – jelentette ki az Energiaszuverenitás 2026 konferencia bevezetőjében Schmidt Mária. Miközben a XXI. Század Intézet főigazgatója beszélt, a nemzetközi hírek és árfolyamok már meg is erősítették, amit mondott.
További példái között szerepelt
- a németországi atomerőművek bezárása,
- az orosz energiahordozóktól való távolodás,
- és e beszerzések 2027 utáni szankcionálása. Az orosz fosszilis energiát a nyugat-európai országok a sokkal drágább, amerikai cseppfolyós földgázra váltották, növelve az amerikai szállításoknak való kitettségüket.
Amerika megfázott és már Európát is rázza a hideg – ezért hiba függést cserélni: Brüsszel és Berlin ezt nem látta jönni
A földgáz piaca egyre inkább globális, de ez azt is jelenti, hogy az Észak-Amerikát beborító sarki levegő miatt Európában is megugranak az árak. Az LNG-kínálat növekedése átalakította a nyersanyag piacát, de a kockázatokat is kiterjesztette.
Schmidt Mária kitért arra is, hogy az uniós országok az orosz–ukrán háborúban ukrán győzelemre számítanak azért, hogy utána rátehessék a kezüket az ukrán energiahordozókra, erről részleteket is közölt.
Szükség van a Paks II.-projektre!
Máig olcsó orosz gázt használunk, de a brüsszeli szándékok szerint Magyarországnak is váltania kellene az amerikai LNG-re. A növekvő hazai magyarországi áramigény harmada továbbra is importból származik, e függés csökkentését pedig segíti a nukleáris energia, mindenekelőtt a két új paksi atomblokk megépítése – szögezte le az intézet főigazgatója.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója köszöntőjében rámutatott, hogy az energiaszuverenitás gazdasági és politikai függetlenséget, stbilitást is jelent. Szintén a rossz uniós döntéseket ostorozta, mindenekelőtt a Green Dealt, az előremutató magyar lépések közül pedig a Mol szerbiai érdekeltségvállalását emelte ki.
Az energia területén a szuverenitás nem elszigetelődés
Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke az energiaszuverenitást az energiaellátás alapfeltételének, a kívánatos rendszerállapotnak nevezte.
Az energiaszuverenitást azonban meg kell különböztetni az elszigetelődéstől.
A döntéseknek nem kényszerpályán, hanem tudatosan kell születnie. Az energiaszuverenitás globális, az együttműködések révén jöttek létre az európai energiahálózatok és -piacok összeköttetései.
Fő, egymásra épülő feltételei a következők:
- Megfelelő mennyiségű energiára van szükség.
- Megfelelő infrastruktúrára (szállításra, tárolásra) van szükség.
- Megfelelő piaci kapacitásokra, szerződésekre, ezekhez jogi környezetre van szükség.
- Elengedhetetlen a megfizethető ár.
A nemzeti energiaszuverenitás olyan jármű, amelyre mindenkinek fel kell szállnia – hozott szemléletes hasonlatot a MEKH elnöke. A hivatal szerepe ebben olyan, mint egy menetstabilizátor: nem határozza meg a folyamatokat, de segíti. Most éppen az energiatároló-piac bővítésével, a hálózatok működésének és az azokhoz való hozzáférésnek, az áraknak a szabályozásával.
Az energiaszuverenitás terén az ismert energetikai trilemmával küzdünk: a három alapelvárást,
- a megfizethetőséget,
- az ellátásbiztonságot
- és a fenntarthatóságot nem tudjuk egyszerre maximalizálni, mert ezek részben egymás ellen hatnak. A feladat megtalálni a módját, hogy minél közelebb kerüljünk ehhez az egyidejű maximalizáláshoz. Juhász Edit is kiemelte, hogy e munkában hatalmas előrelépés lesz a két új paksi blokk átadása, ahogyan nagy segítség a két gázüzemű erőmű építése is.
A hatalmas gáztároló-kapacitásokról, a szaporodó vezetéki összeköttetésekről és a szervezett piacok fejlettségéről már mint elért eredményekről beszélt. Azonban – szögezte le – a jövő energiarendszre nem lesz egyszerű. Nem mi irányítunk mindent, de fell kell ismerünk a lehetőségeinket.
