Ez váratlan: új uniós tagállam vezetheti be az eurót Magyarország közvetlen szomszédjában – már a lehetséges dátumot is megmondta a miniszterelnök

Derült égből a semmiből derült ki, hogy Magyarország utolsó, még nem eurót használó, EU-tag szomszédos országában téma az euró bevezetése.

A Maszol írt arról, hogy a román miniszterelnök szerdán Berlinben, a Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón beszélt a román euró kérdéséről újságírói felvetésre.

Euró bevezetése: Románia felkészül

Ilie Bolojan legelőször is azt mondta, hogy Románia euróövezeti csatlakozása addig nem kerülhet napirendre, amíg az ország nem csökkenti tartósan a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá.

Ez azért is lényeges, mert Románia az elmúlt években jelentős költségvetési hiányt halmozott fel, ezért az euró bevezetésének egyik alapfeltétele jelenleg nem teljesül. Az idei évre kitűzött deficitcél 6,2-6,3 százalék, a román kormány pedig azt vállalta, hogy 2030-ig fokozatosan a 3 százalékos küszöb alá szorítja a hiányt.

Csakhogy az Agerpres beszámolója szerint Bolojan továbbfűzte a gondolatmenetet.  Egyrészt felidézte, hogy Bulgária már teljesíti az euróövezeti csatlakozás deficitre vonatkozó feltételeit, Románia azonban még nem, ezért az euró bevezetése jelenleg nem szerepel a kormány prioritásai között.

A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy 

Úgy fogalmazott, hogy szerinte nem kizárt, hogy a politikai erők akkor olyan konszenzusra juthatnak, mint korábban

• az EU-
• vagy a NATO-csatlakozás idején,

amikor széleskörű volt az egyetértés az ország stratégiai irányvonaláról.

A bolgár euró nem hozott békét

Mindenesetre a bolgár euró friss hatásait is érdemes figyelni. A közös pénzre való átállás nem stabilizálta a belpolitikát, Bulgáriában válságban van, 2021 óra sorozatban a nyolcadik választás következik.

Bő egy hete bejelentette lemondását Rumen Radev bolgár elnök hétfőn a nemzethez intézett beszédében. Bulgária így már nemcsak kormány, hanem elnök nélkül is maradt.

Radev pontosan megnevezte, mi vezetett a távozásához. A bolgár elnök közölte, hogy indulni akar az előrehozott parlamenti választáson, amely elkerülhetetlenné vált, miután a jelenlegi parlamenti pártok elutasították az új kormány megalakítására irányuló lépéseket.

Meggyőződésem, hogy Ilijana Jotova méltó utódom lesz az elnöki poszton – mondta a jelenlegi alelnökre utalva. Bulgáriában azért kell előrehozott parlamenti választást tartani, mert a harmadik párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) is visszaadta a kormányalakítási megbízatást.

Bulgária január elsején hivatalosan is az eurózóna tagjává vált, ezzel újabb lépést tett az európai integráció felé. Az ünnepélyes pillanatra azonban árnyékot vetett a politikai instabilitás: a decemberi tömeges tiltakozások hatására megbukott a legutóbbi koalíciós kormány, és az ország újabb választás elé néz.

Az idei, tavaszi országgyűlési választás lesz 2021 óta a nyolcadik, ezt várhatóan novemberben követi az elnökválasztás. Addig ideiglenes kormány irányítja az országot. A közvélemény-kutatások szerint továbbra is megosztott marad a bolgár belpolitika:

• a Bojko Boriszov alapította Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt áll az első helyen 18 százalékkal,
• míg a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű ellenzéki pártok közös listája 14 százalékra számíthat.

Rajtuk kívül hat-hét párt kerülhet be a parlamentbe, köztük a bulgáriai török etnikumot képviselő szervezet, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért, valamint baloldali, centrista és radikális jobboldali pártalakulatok is.

A felmérések szerint a választók több mint 40 százaléka kifejezetten új politikai erő megjelenését és hatalomra kerülését szeretné látni.

Az első kereskedési hét alatt a Sofix index – a börze legrégebbi mutatója – 14,4 százalékkal emelkedett, ezzel 18 éves csúcsra jutott.

A 2025-ös év már önmagában erős teljesítményt hozott a bolgár tőkepiacon, a fő index mintegy 30 százalékos növekedéssel, a forgalom pedig 23 százalékos bővüléssel zárt, elérve a 611 millió eurót.