A korábbi vitákkal ellentétben abban már majdnem minden érintett egyetért, hogy mintegy 5 millió tonna búza betakarításával lehet számolni -- mondta részben a hírre reagálva Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Az viszont még kétséges, hogy ebből mennyi az étkezési, illetve a takarmánybúza, s ezekből mennyit exportálhat az ország. Ugyanis a termény minősége igen változó. A többnapos eső előtt betakarított búza minősége elfogadható, a korábbi évek átlagának felel meg: az addig tárolókba tett búza 65-70 százaléka étkezési, malmi minőségű, a többi takarmányként hasznosítható -- vélekedett a szakember. A később levágott, esőáztatta búzánál csaknem fordított a helyzet: a jelzések szerint ennek nagy része takarmányminőségű, de bizakodnak benne, hogy az arány az étkezési búza javára módosul. (A miniszteri jelentés szerint a mostanáig betakarított búza 50-55 százaléka malmi minőség.)
A Gabonaszövetségben azzal számolnak, hogy az ötmillió tonnás termés fele, 2,5 millió tonna (esetleg egy-kétszázezer tonnával több) lesz az étkezési búza. Ez ugyan bőven fedezi a hazai malmok 1,6-1,7 millió tonnás szükségletét, viszont az, hogy az idei termés mintegy fele csak takarmányminőségű, sajnálatos. Bizakodni csupán abban lehet, hogy a szakértőik tévedtek, az időjárás nem rontja ismét a búza minőségét, továbbá a gyengébbnek minősített áru egy része az unió egyes államaiban kielégíti a malmi minőséget, tehát megfelelő kereslet esetén akár étkezési célokra is eladható. (A magyar minősítés ugyanis szigorúbb, mert a legalább 28 százalék sikértartalmú búzát tekinti malmi minőségűnek, míg az eurobúza határértéke ennél valamivel alacsonyabb.)
Makay György szerint a takarmánybúzával együtt a teljes hazai szükséglet 3,2-3,3 millió tonna, vagyis az exportárualap 1,7-1,8 millió tonna. Az utóbbiból 800 ezer tonna lehet a malmi és egymillió tonna fölötti a takarmánybúza-export.
A Gabonaszövetség főtitkára túlzottnak tartja azt a várakozást, miszerint az olasz és a spanyol piac a korábbi évekénél jóval nagyobb mennyiségű búzát vesz fel tőlünk. Elismeri, hogy a jelentős búzatermő államokban, továbbá a mediterrán országokban kisebb a termés, de véleménye szerint a hiányt inkább a nekik szintén hagyományos francia beszállítóktól pótolják. Arról egyáltalán nincs szó, hogy az olaszok új vevők számunkra, hiszen feleslegeink egy részét eddig is leginkább ebben az országban adtuk el -- fejtegette.