Veszélyben a monetáris célok?
"Megölheti" a rövid távú állampapír- és repoügyleteket a januárban életbe lépett új tőkepiaci törvény (tptv.) azon rendelkezése, amely valamennyi értékpapír-alapú határidős ügyletre egységesen a kötési érték 0,04 ezrelékének megfelelő felügyeleti díj fizetését írja elő - állítják treasuryszakemberek. A fő gondot az okozza, hogy az új tptv. a korábbi jogszabállyal szemben nem szab meg felső limitet, így az ügyletekhez kötött díjat valamennyi üzlet esetében meg kell fizetni. A korábbi jogszabály
30 millió forintban maximálta az éves díjfizetési kötelezett-
séget.
A legnagyobb problémát az ügyben az jelenti, hogy a díjmérték meghatározására egy törvényben került sor, márpedig a választások miatt a parlament már csak február 26-án ül össze egy napra. Lapunk kérdésére a Pénzügyminisztériumban kizártnak tartották, hogy egy esetleges törvénymódosításra ősz előtt sor kerülhet.
Elemzők szerint addigra ez az - általános vélekedés szerint figyelmetlenségből nem elég körültekintően szabályozott - törvényi rendelkezés rendkívül komoly gondokat okozhat. Véleményük szerint ugyanis a repopiac összezuhanásával a Magyar Nemzeti Bank elvesztheti az egyik olyan aktív eszközét, amellyel a monetáris politikai célok érdekében befolyásolhatja a pénzpiacot.
A lapunk által megkérdezett szakértők általános vélekedése az, hogy a kirótt felügyeleti díj futamidőtől függően 100-150 bázisponttal drágítja meg a rövid távú ügyleteket. Ilyen mértékű drágulást az állampapír-fedezet mellett nyújtott repoügyleteken nem lehet érvényesíteni. Ezt jelzi, hogy januárban a repoügyletek egyre inkább háttérbe szorultak.
A rövid távú forrásokra szoruló pénzintézetek a repózás helyett kénytelenek a bankközit igénybe venni, ám ez a mód a credit-limit rendszer miatt sokak számára elérhetetlen. A likviditási felesleggel bíró bankok ugyan az MNB-n keresztül is végrehajthatnak kihelyezéseket, s a jegybank a forrásokra szorulók felé is nyitott, ám itt is rendkívül komoly a kamatkülönbség. A repoügyletek épp azért létfontosságúak, mert az állampapír-fedezet miatt megfelelő biztonsággal segítenek a rendszerben lévő aggregált likviditás szétosztásában. E nélkül a fellépő kamatemelkedés sokak szerint az inflációs célkitűzéseket is veszélybe sodorhatja.
Benke Ákos, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi helyzet orvoslására csak úgy van mód, ha a piaci szereplők a törvényalkotókkal közösen próbálnak átmeneti megoldást találni a problémákra. Álláspontja szerint a sikeres érdekérvényesítéshez feltétlenül szükség van a jegybank bekapcsolására is. Benke úgy véli, hogy a helyzetet mérlegelve a felügyeletnek is segítséget kell nyújtania az egyre égetőbb probléma megoldásában.
Nagy László Nándor
