BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Emelnék a hitelek kamatát

Az állampapírhozamok 130 százaléka plusz 3 százalékpontban maximálhatják a támogatott lakáshitelek ügyleti kamatát a bankszövetség javaslata szerint. A törlesztőrészletek még így is alacsonyak maradhatnak

Kiderült, hogyan teszik működőképessé a jelenlegi kormány által kitalált támogatott hitelkonstrukciót. Lapunk birtokába került ugyanis az a Magyar Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről aláírt emlékeztető, amely az erre vonatkozó javaslatot is tartalmazza. A kormány és a bankok képviselői múlt csütörtökön ültek össze, hogy egyeztessenek a tranzakciós illetékről. A megbeszélésen azonban a tárgyalási emlékeztető szerint más témák is felmerültek. Az egyik ezek közül az volt, hogy az otthonteremtési támogatásról szóló kormányrendeletben jelenleg szereplő kamatplafont megemelik. A bankok a mostani rendelet szerint az állampapírkamatoknál mindössze 3 százalékponttal magasabb kamattal kínálhatják a támogatott lakáshiteleket (ebből az adós számára lejön még persze a támogatás összege), ez a ráta viszont a szakértők szerint olyan alacsony, amely mellett a hitelintézetek számára nem éri meg kínálni a hitelt. A bankok forrásköltsége ugyanis jellemzően magasabb, mint az állampapírhozam, a jelzálogleveleken elérhető kamatok mintegy 1 százalékponttal magasabbak az állampapírhozamokénál, a fennmaradó 2 százalékpontos marzs pedig nem elegendő a pénzintézet kockázatainak költségeire.


A Magyar Bankszövetség javaslata az, hogy az ügyleti kamat plafonját emeljék meg a referencia-állampapírhozamok 130 százaléka+3 százalékpontra. Jelenleg az Államadósság-kezelő Központ honlapján elérhető adatok szerint az egyéves referenciakamat 7,66, az ötéves pedig 8,75 százalékos, vagyis a bankok egyéves kamatperiódusnál 12 százalék körüli ügyleti kamatot is megállapíthatnak majd a támogatott lakáshiteleknél, míg a jelenlegi szabályozás szerint a kamat alig haladhatja meg a 10 százalékot.
A megemelt kamatszint valóban reálisabbnak tűnik, hiszen a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint májusban 12,26 százalékos átlagos kamattal kötötték meg a bankok az ügyfeleikkel a lakáshitelekre vonatkozó szerződéseket.
A hatályos rendeletben szereplő kamatszint annyira irreálisan alacsony, hogy információink szerint eddig egyetlen szerződést sem kötöttek a tavaly decemberi kormányrendelet alapján a bankok.
Támogatott hitel persze létezik, azt viszont a bankok még az előző Bajnai-kormány idején kihirdetett rendelet alapján folyósítják. Az új hitel alapján egyébként a kamattámogatás a hitelt igénybe vevő magánszemélyek számára kiemelkedően kedvező lenne, hiszen az államkincstár átvállalja a fizetendő kamat 50–70 százalékát – hitelfelvételi céltól és a gyermekek számától függően – az első évben, majd a támogatás az 5. évben 35–50 százalékra mérséklődik lineáris, évente megvalósuló fokozatos csökkenés eredményeként. Ez még a megemelt kamatplafon mellett is azt jelenti, hogy a családok a támogatott forinthitelt az első évben 6–8 százalékos kamat mellett vehetnék fel, ami vetekszik a svájcifrank-hitelek kamatával, miközben az árfolyamkockázattal nem kell számolni.
Később persze a támogatás szintjének csökkenése miatt nőni fog a törlesztőrészlet, a családoknak ezzel is számolniuk kell majd.

Az MNB-s illetékről nem tudtak a bankok

A szerkesztőségünk birtokába került dokumentumokból több érdekes dolog is kiderül. A tárgyalási emlékeztetőben valóban számos pont szerepel, amelyet a számvevőszéki és költségvetési bizottság által az Országgyűlés elé benyújtott módosító javaslat is tartalmaz, a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétekre kivetett illetékről viszont nincs szó benne. A szakértők szerint a bankok jegybanki betéteinek adóztatása az alapkamat burkolt csökkentésének minősülhet, ami sértheti a jegybank függetlenségét. A bankok és a kormány csütörtöki tárgyalásán egyébként mindezeken túl szó esett még arról is, hogy a pénzváltók esetében megvizsgálják, hogy a tranzakciós adó mértékét egy ezrelékről két ezrelékre emeljék-e. Emellett az adózás rendjéről szóló törvényt is úgy módosítanák, hogy az tovább korlátozza a vállalatok egymás közötti készpénzforgalmát. A nemrég módosított törvény szerint jövőre havi 5 millió forintos forgalom alatt rendezhetné csak két cég egymás között készpénzben a kifizetéseket, ezt a határt 1,5 millió forintra csökkentenék.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek