A bankrendszer 1,66 százalékponttal csökkenti a GDP-növekedésünket

A hazai bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést, sokktűrő képessége azonban javult – ez a két legfontosabb megállapítása az MNB legfrissebb stabilitási jelentésének. Az MNB új mutatója, a Pénzügyi Kondíciós Index azt mutatja, hogy mennyivel járult hozzá – egy adott időszakban – a bankszektor a GDP-növekedéshez. A mutató 2007 közepén még meghaladta a 2 százalékpontot, 2011 eleje óta viszont negatív. A jelenlegi hitelszűke hatását mutatja, hogy az idei második negyedévi GDP-adathoz a pénzügyi szektor mínusz 1,66 százalékkal járult hozzá.

A likviditási kockázatok a dinamikus külföldi forráskivonás ellenére mérséklődtek, ami a forintárfolyam erősödésének, a CDS-felárak és a nettó swapállományok csökkenésének, valamint az átlagos hátralévő futamidő növekedésének köszönhető. Az érem másik oldala a hitelezési hajlandóság gyengülése, különösen a vállalati szektorban. A hitelportfólió minősége a vállalati hiteleknél rosszabb, ahol a nemteljesítő hitelek összege eléri a teljes állomány 20 százalékát. A lakossági hiteleknél ez a mutató jelenleg 13 százalék körüli, de az MNB szerint az árfolyamgát bevezetése után – amelyhez a legfrissebb becslés szerint az érintettek 70 százaléka csatlakozhat – akár 4 százalékponttal is nőhet.

A magyarországi leánybankok hitelezési hajlandóságát az anyacégek sem akarják feltétlenül erősíteni. Az eurózóna bankcsoportjainak a közös pénzt használó blokkon kívüli kitettségében a kelet-közép-európai országok komoly súlyt képviselnek, és nagy a kockázata annak, hogy az európai bankrendszer „mérlegalkalmazkodása” az itteni hitelállomány további csökkentéséhez vezet. Az MNB szakembereinek vizsgálatai szerint egy bankcsoport annál inkább csökkenti kitettségét egy országban, minél nagyobb ott a CDS-felár, illetve minél inkább rá van utalva az ott működő leánybank a külső forrásokra.

A hitelezésnek lendületet adhat(na) a tőkearányos jövedelmezőség magas szintje, vagy a leánybank által realizált magasabb – a régiós átlagot meghaladó – kamatmarzs. A hazai folyamatok ezen a téren nem kedvezőek. A romló hitelportfoliók és a magas adóterhek miatt a magyarországi bankszektor jövedelmezősége tartósan alacsonyan maradhat, ami rontja az amúgy is gyenge hitelezési hajlandóságot. Veszteségeiket a bankok a kamatmarzs szélesítésével próbálják ellensúlyozni, ami azonban – figyelmeztet az MNB – egy negatív spirál beindulásának veszélyét hordozza. A veszteségek miatt emelkedik a marzs, azaz drágul a hitelezés, ami az ügyfelek adósságterheit növeli, a fogyasztást és a beruházást visszafogja, tovább növeli a nemteljesítő hitelek arányát – az ebből eredő veszteségeket ellensúlyozására a kamatmarzs tovább szélesedik, és így tovább.

A stresszhelyzet az MNB szerint

A likviditási stresszteszt forgatókönyve szerint a bankközi eszközök 20 százaléka nemteljesítővé válik, a swap-piacon 15 százalékos az árfolyamsokk következik be, a jegybankképes értékpapírok árfolyama 10 százalékkal csökken, a betétkivonás mértéke a háztartásoknál 10, a vállalati szektorban pedig 15 százalékos. A stresszpályán a szeptemberi inflációs jelentés keretszámai által meghatározott alappályához képest 4,3 százalékponttal alacsonyabb a GDP-növekedés, a forint árfolyama 15 százalékkal gyengébb, a CDS-felár 300 bázisponttal magasabb, a lakásárak pedig 10 százalékkal csökkennek.