Pórul jártak az EKB kötvényvásárlására spekuláló befektetők

Alaposan elszámították magukat azok a befektetők, akik az év elején nagy tételben vásárolni kezdték az európai részvényeket az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjának várható hatásai miatt. A piacon általánosan elterjedt vélekedés akkor az volt, hogy ha a Fed hasonló lépései hatalmas ralihoz vezettek Amerikában, akkor Európában sem lesz ez másképp. A számítás azonban nem jött be, a márciusi értékhez képest az európai Stoxx 50 index tagjai közül csak kettő van pluszban, és maga a mutató jócskán elmarad akkori értékétől – derül ki a Bloomberg összeállításából. A koncepció szerint ha a kötvényvásárlásokon keresztül az EKB elárasztja pénzzel a pénzügyi rendszert, az kedvezően hat majd a kockázatosabb eszközök értékére is. Ehhez képest augusztusban 526 milliárd dollárral értékelődtek le az európai részvények.

Az, hogy az európai mennyiségi lazítás nem emelte meg a részvényárakat, figyelmeztető jel lehet a részvénypiaci hosszban hívők számára, és nem csak Európában. Draghi élénkítő programjának hatását ugyanis teljesen elhalványították a görög események, majd a Kína lassulásától való félelem hatalmasodott el a befektetőkön. Az augusztusi eladási hullám mértéke és hevessége – amilyenre 2011 óta nem volt példa – intő jel lehet.

A befektetők idegesek, miután azt látják, hogy nem maradt több jegybanki támaszuk – fejtette ki Graham Secker, a Morgan Stanley európai részvénystratégája. A befektetői bizalom a mélyponton van, mindenki abban gondolkodik, hogyan építse le a kockázatos eszközeit. Pedig az európai gazdaság nem teljesít rosszul. A munkanélküliség csökken, a német ipari termelés a vártnál gyorsabban nő. Az elemzők idén másfél százalékos gazdasági növekedést várnak, a leggyorsabbat 2011 óta. Emellett a vállalati profitok is szépen nőhetnek, a konszenzus idénre 12 százalékos emelkedést vár. Ennek ellenére a legnagyobb európai részvények értékeltsége (az árfolyam/részvényenkénti eredménymutató) 12,4-re csökkent, miközben Draghi programjának márciusi kezdetekor még 15,3-on állt. Az Euro Stoxx 50 az augusztusi eladási hullám során kétszer annyit esett, mint az amerikai S&P 500, pedig ott az értékeltség 19 százalékkal magasabb.

Az európai részvények közül az autóipar és az energiaszektor volt a legnagyobb vesztes, ezek mintegy 30 százalékkal vannak idei maximumuk alatt. A vegyipari részvények 20 százalékot vesztettek értékükből. Az 50 legnagyobb európai részvényéből egyedül két francia cég, a Vivendi és a Vinci SA értékeltsége emelkedett az elmúlt fél évben.

Úgy tűnik, ha bárhol tüsszentenek a világban, Európa biztos elkapja – mondta David Hussey, a Manulife Asset Management európai részvén elemzője. Az USA-ban az elmúlt öt évben tapasztalt robusztus gazdasági növekedésnek és a vállalati profitok megugrásának egyelőre nyomát sem látjuk Európában. Itt sokkal jobban érvényesülnek a globális hatások. A Morgan Stanley szakérői szerint viszont az esést meg kell venni. Secker úgy véli, ha a bizalom visszatér, a részvényárfolyamok követni fogják a vállalati eredménynövekedést. Többek között a Deutsche Post vagy az ASML NV részvényeiben bíznak, amelyeknek az értékeltsége több mint 20 százalékkal csökkent idei csúcsukhoz képest. Teis Knuthsen, a Saxo Bank befektetési igazgatója is optimista. Szerinte az augusztusi nagy esés mögött nem gazdasági okok álltak, hanem pénzügyiek. A fundamentumokban semmi nem változott, s számos jó céget lehet olcsón megvenni.

A befektetők ugyan az elmúlt két napban mintha kezdenék fölfedezni mindezt, de az óvatosság érződik a Fed szeptember közepi nyíltpiaci ülése előtt. A piac jelenleg 30 százalékos valószínűséget ad arra, hogy még ebben a hónapban lesz amerikai kamatemelés. Ennek árnyéka és a kínai gazdaság lassulásának világgazdasági hatásai azonban túl nagy mumusnak tűnnek. Az EKB nem tudja egymaga fönntartani az európai növekedést – vélekedett Luca Paolini, a Pictet Asset Management vezető stratégája. Szerinte a gazdasági környezet sokat romlott, és ez az európai vállalatok nyereségességét is érinteni fogja.