Felfüggesztik a Duna House értékesítését
Részvényértékesítésének azonnali hatályú felfüggesztését kérte a Duna House a Magyar Nemzeti Banktól, arra hivatkozva, hogy változtatnia kell kibocsátási tájékoztatóján, mert a kormány a pénzügyi tárgyú törvényeket módosító indítványt nyújtott be (lásd cikkünket az 5. oldalon). A szűkszavú közlemény arra nem tér ki, hogy az uniós jogharmonizációs célokat szolgáló jogszabály mely pontja miként érintené a céget, csak annyit közölnek: miután a pénzügyi termékek és a lakáshitelek közvetítése a csoport működésének jelentős pillére, a szabályozás befolyásolhatja a cég ezen üzleti szegmensének teljesítményét is.
Még kérdés, hogy a jegyzés újraindulhat-e, mindenesetre a korábbi közlések szerint a legvégső zárási időpont november 20-án lett volna. A Duna House az összesen 3 millió 60 ezer részvényéből legfeljebb egymilliót tervezett értékesíteni, ami opciósan további 100 ezer darabbal volt növelhető. A nyilvános értékesítésen minimum 180 ezer papírt adtak volna el, de a zárt körben felajánlott 820 ezer részvényből 600 ezer átcsoportosítható lett volna nyilvános értékesítésre. Azt nem tudni, hogyan állt eddig az értékesítés, és ezek után kérdésessé vált: lesz-e valóban tőzsdei bevezetés.
Ha nem, akkor az idén új szereplő nélkül marad a tőzsde, hiszen a Waberer’s kedden jelentette be: közel 15 millió, egyenként 0,35 eurós névértékű részvényének bevezetését elhalasztja. Bár az indulóár még nem volt meg, nyilvánvalóan az egyik legnagyobb potenciális szereplőről kellett – egyébként valószínűleg pont az árazás miatt – lemondania (legalább időlegesen) a tőzsdének. Ha a Duna House bevezetése elmarad, akkor az az egy új szereplő sem jelenik meg idén, amellyel legalább az elmúlt három esztendőben évente dicsekedhetett a budapesti börze.
Bárhogy lesz is, a Duna House belépése is kevés lehet a BÉT forgalmának fellendítéséhez: ehhez több és egyenként is jelentős mértékű bevezetés kellene, ami jobban ráirányítja a figyelmet – a kisbefektetőkét is – a hazai piacra. Ebben nagy segítséget jelenthetne, ha a szolgáltató és pénzügyi szektorban az utóbbi években jelentős szereplővé vált állam a tőzsdén kereszül próbálna meg értékesíteni a felügyelete alá került vállalatokból: ám az, hogy ez mikor és milyen volumenben következhet be, még megbecsülhetetlen.
