Újabb magyarázatok a tőzsdei zuhanásra

Borzalmasan indult az év a tőzsdéken, ami a legjobb alapkezelőket is próbára tette. Különösen azok kerültek nehéz helyzetbe, akik tőkeáttételes vételi pozíciókat tartottak, mivel a hirtelen jelentős árfolyamesés pozícióik likvidálására késztethette őket. Egyes értesülések szerint ez történhetett a tavalyi év egyik legjobb alapkezelőjénél, a Citadelnél is, amelynek Surveyor Capital nevű egysége több forrás szerint majd egy tucat dolgozójától vált meg. A Reutersnek három informátor is arról beszélt, hogy elemzőket, portfóliókezelőket bocsátottak el, ami összefüggésben áll a Citadel idei rossz teljesítményével. A források szerint a távozó dolgozók között van a Surveyor Capital vezető üzletkötője, Al Boston is. A Reuters megjegyzi, hogy már januárban váltás történt a Surveyor élén, az egységet régóta irányító Jon Venetos távozott, és helyére a Citadel részvényüzletágának társelnöke, Todd Braker került.

Az év elején 24 milliárd dollárt kezelő Citadel tavaly még 14 százalékos hozamot ért el, amely kiemelkedőnek számított a versenytársak között, mivel sok abszolút hozamú alap mínuszban zárta az évet. Ennek köszönhető, hogy a társaság elnyerte az Absolute Return „Az év menedzsmentje 2015” díjat, de a félmilliárd dollárnál nagyobb globális részvényalap kategóriában és a multistratégia kategóriában is első helyen végzett. A Kenneth Griffin által alapított Los Angeles-i alap veszteségei azonban a részvénypiaci zuhanás következtében 2016 első hat hetében elérték a 6,5 százalékot.

Az alapkezelő legnagyobb alapjai, a Kensington és a Wellington folyamatosan veszítettek idén. Január végi teljesítményük mínusz 1,8 százalék volt, ez február elején 2,9 százalékra emelkedett, majd 6,5 százalékosra nőtt – mondták a hírügynökség által idézett források. A Surveyor Capital teljesítménye beolvad a nagyobb alapokéba, ami arra enged következtetni, hogy ennek veszteségei nagyobbak lehettek. A Zerohedge informátora például hatalmas, 50 milliárd dolláros, tőkeáttételes részvénypozíció kényszerű likvidálásáról beszél. Egy ekkora pozíció gyors zárása – vagyis a részvények piacra borítása – részben magyarázatot adhat a február eleji szélsőséges részvénypiaci ingadozásokra. Különösen a bankrészvényeknél fordultak elő ebben az időszakban jelentős, esetenként a tíz százalékot is meghaladó napi esések. Ráadásul főleg a legnagyobb európai és amerikai bankok részvényei zuhantak meredeken, ami megijesztette a piaci szereplőket.

Az eddigi magyarázatok főleg az állami olajalapok eladásaival és a pénzügyi szektor múlt év végi népszerűségével indokolták, hogy miért épp ez a szektor volt az egyik legnagyobb vesztes. A profi befektetők ezeket a jó minőségű részvényeket előszeretettel súlyozták felül a portfólióikban, de a váratlan idei hozamesés, a kamatemelési várakozások kitolódása és a negatív államkötvényhozamok térnyerése megfordította a szentimentet. Ebben a környezetben könnyen előfordulhatott, hogy egy ebben a szektorban pozíciókat kiépítő részvényalap veszteségeinek a csökkentéséhez kényszereladásokra kényszerült.