BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Két év múlva indulhat az új hazai nagybank

Elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát, amely szerint 2023-ban kezdheti meg működését az új, univerzális nagybank. A történelmi léptékű egyesülés gyökeres átalakulást hoz a hazai piacon.

A Magyar Bankholding Zrt. igazgatósága és a felügyelőbizottsága elfogadta a társaság következő öt évre (2021-2025) vonatkozó stratégiáját, amely szerint a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója 2023-ban zárulhat le – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közzétételekből. A két év múlva lezáruló, és

a magyar hitelintézeti piacon eddig példa nélküli egyesüléssel az eszközállománya alapján a második legnagyobb, univerzális banki szereplő jöhet létre Magyarországon, amely egyben a legkiterjedtebb fiókhálózatot is működteti majd.

foto: Kallus György/Világgazdaság

A stratégia megjelenése kapcsán kiadott sajtóközlemény szerint a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon. Az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrár ügyfeleinek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási paletta. Piacvezető vállalati, agrár- és lízing pozícióit a csoport az új üzleti modellben is megőrzi.

A stratégia ugyanakkor – áll a közleményben – több olyan szinergikus lehetőséget is azonosít, például a működés, az irányítás és az informatikai rendszerek területein, amelyek kiaknázásával az új nagybank hatékonyabban működhet a jövőben, mint tették azt a korábbi tagbankok külön-külön.

A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolunk a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése

– nyilatkozta Barna Zsolt, a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke.

Az ügyfelek – emelték ki – az átalakulás során nem tapasztalnak majd semmilyen fennakadást,

a tagbankok a fúziós folyamat alatt is a korábban megszokott magas minőségben szolgálják ki ügyfeleiket. A Magyar Bankholding azt is deklarálta, hogy a friss üzleti stratégia értelmében a következő öt év során a megtermelt profitot teljes egészében visszaforgatja a bankcsoport fejlesztésébe és működésébe. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot működteti majd, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, miközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni.

Az új magyar nagybank nemcsak a hagyományos bankokkal, hanem az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is versenyre kel.

A stratégia részét képezi a nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetése, de legalább ekkora hangsúlyt kap az ügyféligények felismerésére és kiszolgálására épülő, rugalmas, folyamatos megújulásra képes szervezet és vállalati kultúra létrehozása

– mondta el a stratégiai célkitűzések kapcsán Barna Zsolt, hozzátéve, hogy

a magyar bankszektorban történelmi jelentőségű átalakítás következik,

amelynek megvalósításán rendkívül erős szakmai csapat dolgozik nap mint nap. A közlemény utalt arra is, hogy a világméretű koronavírus-járvány a gazdaságot, így a bankrendszert is átalakítja: felértékelődhetnek az önellátásban kritikus szektorok, amelyekre az új bank kifejezetten erősen tervez fókuszálni. A megváltozott környezetben a pénzügyi szolgáltatóktól is elvárás a rugalmasság, a teljes körű digitális ügyfélkiszolgálás, vagyis a gyors és költséghatékony reagálás, amelynek az egyik kulcseleme az új informatikai rendszer lesz.

750 fiókjával és 15 Takarék mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai 2020. december 15-én apportálták a banki részvényeiket a Magyar Bankholding Zrt.-be, amivel kialakult a három bank egységes tulajdonosi struktúrája és irányítása.

A három tagbank összesen már jelenleg is 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki, és országszerte 925 fiókot működtet.

A holding együttes mérlegfőösszege 8 424, hitelállománya 3 787, betétállománya pedig 5 414 milliárd forint. A közös holdingtársaság létrehozásával Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35 százalék, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96 százalék, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkeznek.

Az egyesülés jelentős átalakulást hoz a hazai bankszektoron belüli erőviszonyoknál is: a széles termékpalettával rendelkező, univerzális szereplőkből hét marad a piacon, miközben tovább csökken majd a közepes és kisebb hitelintézetek mérlegfőösszeg szerinti részesedése. A magyar hitelintézeti piac koncentrációja nyilvánvalóan szintén növekszik majd. Ami az utóbbit illeti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 végén a 33 szereplőt számláló magyar hitelintézeti szektor eszközállományának 81,7 százalékát kilenc nagybank adta, miközben a 8 közepes méretű szolgáltató a 13,8, a 16 kis méretű pedig a 4,5 százalékát.

Címlapkép: Getty Images

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek