A Gautam Adani vállalataiba és az indiai piacokba vetett bizalom teljes megingatása után a Hindenburg Research shortos befektetői csoport újabb célpontot talált, mégpedig Carl Icahn dollármilliárdos aktivista befektető személyében.
A sebezhető vállalatok gyenge pontjainak felkutatásával, azok részvényeire hatalmas short pozíciók felvételével, majd az érintett cégek szennyesének kiteregetésével tetemes nyereség zsebre tételén alapuló üzleti modelljével a Hindenburg az idén már elérte, hogy Ázsia egykoron leggazdagabb embere több mint 150 milliárd dollárt veszítsen, az indiai piac megbízhatóságába vetett hit alapjában inogjon meg, és a teljes indiai országindex mélyrepülésbe kerüljön – mindez pedig csak egyetlen jelentésbe került a vállalatnak.
Adani után most Carl Icahn akadt a Hindenburg horgára, aki a jelentés megjelenése után elvesztette vagyona 41 százalékát, és a 119. helyre csúszott vissza a világ leggazdagabb embereinek sorában.
Az aktivista befektető vállalata, az Icahn Enterprises részvényeinek árfolyama a jelentés hatására történelmi rekordot jelentő 25 százalékot esett, ami 3,1 milliárd dolláros léket ütött a milliárdos vagyonába. A Hindenburg-jelentés egyebek között rámutatott arra is, hogy Icahn 7,3 milliárdnyi részvénye zálogként letétbe van helyezve egy hitelének fedezeteként, amiről a Forbes korábban nem tudott az üzletember vagyonának megállapításakor – az információ napvilágra kerülése nyomán ezt az összeget levonták Icahn felételezett összvagyonából, 61 helyes visszacsúszást okozva ezzel a listán.
Mit tartalmaz a legújabb Hindenburg-jelentés?
A shortos csoport kutatása szerint Icahn pontosan azt csinálja saját vállalatával, amivel rendre ő maga vádol másokat: rosszul kezeli a rá bízott javakat. A jelentés rámutat: Icahn cége 15,8 százalékos osztalékot fizet részvényeseinek, ami azonfelül, hogy szinte túl szép, hogy igaz legyen, nem is reális.
A Hindenburg szerint a világverő hozamot egy kvázi piramisjátékon keresztül éri el a cég.
A shortos csoport szerint Icahn cége az új befektetőktől befolyó összegeket használja fel arra, hogy a már meglévő részvényeseknek a mesés hozamot biztosítani tudja. A jelentés kiemeli: az ilyen üzleti modell csak addig fenntartható, ameddig az új belépők meg merik kockáztatni, hogy ők lesznek az utolsó kör – azaz még kifizetik valaki mesés osztalékát, ők maguk azonban már semmit nem kapnak vissza.
A Hindenburg szerint a piramisjátékon felül is vannak gondok a milliárdos háza táján: elemzéseik szerint az Icahn Enterprises veszélyesen nagy tőkeáttétellel hajtja végre egyes befektetéseit, illetve részvényei is hatalmas prémiumon forognak a vállalat valós eszközértékéhez viszonyítva.
Icahn szerint a Hindenburg akciója öncélú és „kizárólag a saját short pozíciójuk értékének növelését célzott előidézni”.
Azt, hogy a Hindenburg pontosan mekkora shortot épített ki Icahn cégében, nem tudni, mivel a vállalat nem tett közzé erről adatokat – ahogy az sem ismert, mennyit nyertek Adani vállalatainak több mint 150 milliárd dollárra rúgó vesszőfutásán. Az Adani-shortok valós mérete pedig minden bizonnyal a Hindenurg saját bevallása nélkül soha nem is fog kiderülni pontosan, mivel az indiai szabályozói környezet nyomán a befektetői csoport a tőzsdén kívül kereskedett, úgynevezett letéti jegyeket (participatory notes, p-notes) adott el határidőre, hogy Adaniék mélyrepülésén keressen, ezekre pedig az indiai felügyeletnek nincs rálátása.
