BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kínának kell is, meg nem is az Nvidia MI-csipje, de nem bízik Trumpékban

Olyan sok a kockázati tényező az amerikai Nvidia korszerű MI-csipjeinek kínai exportjában, hogy Peking csak hosszas mérlegelés után tud dönteni arról, miszerint a Donald Trump által felnyitott sorompó másik ágát a maga részéről hajlandó-e felemelni. A kínai óriásvállalatok mindenesetre tülekednének az amerikai tiltólistáról levett H200 csipekért.

Nem sokkal azután, hogy Donald Trump – nem szívjóságból – engedélyezte az Nvidia nagy teljesítményű H200 mesterségesintelligencia-csipjeinek kínai exportját, máris bejelentkeztek a potenciális megrendelők, köztük a TikTokot üzemeltető ByteDance, az Alibaba e-kereskedelmi és a Tencent internetes óriás – értesült a Reuters vállalati forrásoktól. Nem véletlen, hogy kapkodnának az Nvidia második legerősebb csipje iránt, hiszen eddig legális forrásból csak a kínálat harmadik szereplőjéhez, a H200-as tudásának csak a hatodával rendelkező H20 MI-csipekhez férhettek hozzá az amerikai exporttilalom miatt. 

nvidia chip kínai export
Az Nvidia csipjeinek kínai exportját Washington erős korlátok közé szorította / Fotó: Shutterstock

Megjegyzendő, hogy a kiviteli tilalmat még a Biden-adminisztráció léptette hatályba, hogy a MI-alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához szükséges csipek terén az Egyesült Államok technológiai fölényét konzerválja. Trumpék egy bizonyos teljesítményküszöbhöz kötötték az egyébként a tajvani TSMC üzemeiben gyártott MI-processzorok kínai értékesítését, s aki a korlátozást megszegte, az szankciókkal szembesülhetett. 

A kínai exportot szigorúan szabályozzák  

A szabályozás mostani megváltoztatása egyébként faramuci helyzetet idézett elő, amit majd kezelni kell, hiszen a régebbi és H200-nál gyengébb teljesítményű Nvidia MI-csipek, mint például az A100 és a H100 még mindig tiltólistán szerepelnek Kínában.

Donald Trump megrögzött szokásához híven ezúttal is is sápot húz az export legalizálásából és engedélyezéséből. Az elnök a következő feltételekkel engedélyezi a kivitelt:

  1. csak az amerikai hatóságok által jóváhagyott ügyfelek juthatnak hozzá a csipekhez,
  2. minden egyes eladott csip után 25 százalékos részesedés illeti az Egyesült Államokat,
  3. az exportengedélyeket az amerikai kereskedelmi minisztérium állítja ki és ellenőrzi.

Kína egyelőre óvatos távol tartással kezeli az ügyet, de a The Information értesülései szerint már megkezdte az igényfelméréseket a nagyvállalatok körében, de semmilyen elköteleződést nem mutatott eddig. Peking egyrészt rászorul a legkorszerűbb MI-csipek használatára, másrészt az importra való átállással nem szeretné a hazai próbálkozásokat parkolópályára tenni, az ugyanis valóban öngyilkos lépés lenne. 

Peking számára a hazai csipipar védelme kulcsfontosságú

A kínai fejlesztésű csipek ezzel olyan hátrányba kerülnének, amit kínkeservesen lehetne csak csökkenteni, de behozni már aligha. Peking ezért a Huawei és a Cambricon próbálkozásait továbbra is teljes mellszélességgel támogatja, ugyanakkor az MI-modellek betanításában nem nélkülözheti az Nvidia csipjeit. 

Komoly biztonsági és költség-haszon elemzést kell készíteni, mielőtt belevágnának a Trumppal való üzletelésbe.

Amúgy a Reuters összesítése szerint se szeri, se száma a kínai egyetemek, kutatóintézetek, adatközpontcégek MI-szervereiben dolgozó H200 csipeknek, a szürke import él és virul. Azt is dőreség lenne hinni, hogy a tiltólistás kínai védelmi szerveknél ne bukkanna fel belőlük egy darab sem. 

Nvidia's CEO Jensen Huang Unveils New Innovations At CES 2025
Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója nem kereskedhet szabadon a csipjeivel / Fotó: NurPhoto via AFP

A kínai kormány még nem adott egyértelmű választ Trump H200-zal kapcsolatos bejelentésére, ugyanakkor az elmúlt hónapokban megtiltotta állami finanszírozású adatközpontoknak és a kínai technológiai vállalatoknak, hogy az Nvidia mesterségesintelligencia-csipjeit vásárolják, mire a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett cégének piaci részesedése Kínában jelentősen csökkent, ami viszont Trump nemtetszését váltotta ki.

Az ügylet harmadik szereplője maga a gyártó, az Nvidia, amely épp takaréklángra helyezte a H200 csip gyártását, hogy helyette a több profitot hozó csúcskategóriás Blackwell csipek és „csőben lévő” új családok, mint a Rubin gyártására szabadítson fel a kapacitásokat. Azaz a kínálati oldal erősen beszűkült. Mindent egybevetve könnyen előfordulhat, hogy a hatalmasnak ígérkező üzletből csak egy kis „csencselés” lesz. 

Az Nvidia nyomkövetőt épít a csipjeibe 

Igaz, az sem lesz egyszerű, mivel egy mai hír szerint az Nvidia helymeghatározó technológiát épít a csipjeibe, amelynek révén követhető a termék életútja, leginkább az, hogy mely országban építették be és fogták munkára. 

Ez segíthet megakadályozni, hogy a mesterségesintelligencia-csipeket olyan országokba csempésszék, ahová tilos az exportjuk

– írja a Reuters. A kifejlesztett szoftver lehetővé teszi az ügyfelek számára a csip teljes számítási teljesítményének nyomon követését – ami rendszeres gyakorlat a nagy adatközpontok számára processzorflottákat vásárló vállalatok körében –, és az Nvidia által üzemeltetett szerverekkel való kommunikáció időbeli késleltetését használná fel arra, hogy jelet adjon a csip földrajzi koordinátáiról, hasonlóan más internetalapú szolgáltatásokhoz – közölte egy Nvidia tisztviselő. 

A „helyzetjelző” funkciót elsőként a legkorszerűbb Blackwell csipekbe integrálják. A kínaiak bizalmatlanságát ezzel nem oszlatják el, sőt erősítik azokat a feltételezéseket, miszerint a csipek egy „hátsó kapu” kinyitásával távolról is vezérelhetők, illetve kémkedésre alkalmassá tehetők lesznek. Az Nvidia mindenesetre bőszen cáfolja, hogy ilyesmi egyáltalán szóba kerülhet.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.