Kínának kell is, meg nem is az Nvidia MI-csipje, de nem bízik Trumpékban
Nem sokkal azután, hogy Donald Trump – nem szívjóságból – engedélyezte az Nvidia nagy teljesítményű H200 mesterségesintelligencia-csipjeinek kínai exportját, máris bejelentkeztek a potenciális megrendelők, köztük a TikTokot üzemeltető ByteDance, az Alibaba e-kereskedelmi és a Tencent internetes óriás – értesült a Reuters vállalati forrásoktól. Nem véletlen, hogy kapkodnának az Nvidia második legerősebb csipje iránt, hiszen eddig legális forrásból csak a kínálat harmadik szereplőjéhez, a H200-as tudásának csak a hatodával rendelkező H20 MI-csipekhez férhettek hozzá az amerikai exporttilalom miatt.

Megjegyzendő, hogy a kiviteli tilalmat még a Biden-adminisztráció léptette hatályba, hogy a MI-alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához szükséges csipek terén az Egyesült Államok technológiai fölényét konzerválja. Trumpék egy bizonyos teljesítményküszöbhöz kötötték az egyébként a tajvani TSMC üzemeiben gyártott MI-processzorok kínai értékesítését, s aki a korlátozást megszegte, az szankciókkal szembesülhetett.
A kínai exportot szigorúan szabályozzák
A szabályozás mostani megváltoztatása egyébként faramuci helyzetet idézett elő, amit majd kezelni kell, hiszen a régebbi és H200-nál gyengébb teljesítményű Nvidia MI-csipek, mint például az A100 és a H100 még mindig tiltólistán szerepelnek Kínában.
Donald Trump megrögzött szokásához híven ezúttal is is sápot húz az export legalizálásából és engedélyezéséből. Az elnök a következő feltételekkel engedélyezi a kivitelt:
- csak az amerikai hatóságok által jóváhagyott ügyfelek juthatnak hozzá a csipekhez,
- minden egyes eladott csip után 25 százalékos részesedés illeti az Egyesült Államokat,
- az exportengedélyeket az amerikai kereskedelmi minisztérium állítja ki és ellenőrzi.
Kína egyelőre óvatos távol tartással kezeli az ügyet, de a The Information értesülései szerint már megkezdte az igényfelméréseket a nagyvállalatok körében, de semmilyen elköteleződést nem mutatott eddig. Peking egyrészt rászorul a legkorszerűbb MI-csipek használatára, másrészt az importra való átállással nem szeretné a hazai próbálkozásokat parkolópályára tenni, az ugyanis valóban öngyilkos lépés lenne.
Peking számára a hazai csipipar védelme kulcsfontosságú
A kínai fejlesztésű csipek ezzel olyan hátrányba kerülnének, amit kínkeservesen lehetne csak csökkenteni, de behozni már aligha. Peking ezért a Huawei és a Cambricon próbálkozásait továbbra is teljes mellszélességgel támogatja, ugyanakkor az MI-modellek betanításában nem nélkülözheti az Nvidia csipjeit.
Komoly biztonsági és költség-haszon elemzést kell készíteni, mielőtt belevágnának a Trumppal való üzletelésbe.
Amúgy a Reuters összesítése szerint se szeri, se száma a kínai egyetemek, kutatóintézetek, adatközpontcégek MI-szervereiben dolgozó H200 csipeknek, a szürke import él és virul. Azt is dőreség lenne hinni, hogy a tiltólistás kínai védelmi szerveknél ne bukkanna fel belőlük egy darab sem.

A kínai kormány még nem adott egyértelmű választ Trump H200-zal kapcsolatos bejelentésére, ugyanakkor az elmúlt hónapokban megtiltotta állami finanszírozású adatközpontoknak és a kínai technológiai vállalatoknak, hogy az Nvidia mesterségesintelligencia-csipjeit vásárolják, mire a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett cégének piaci részesedése Kínában jelentősen csökkent, ami viszont Trump nemtetszését váltotta ki.
Az ügylet harmadik szereplője maga a gyártó, az Nvidia, amely épp takaréklángra helyezte a H200 csip gyártását, hogy helyette a több profitot hozó csúcskategóriás Blackwell csipek és „csőben lévő” új családok, mint a Rubin gyártására szabadítson fel a kapacitásokat. Azaz a kínálati oldal erősen beszűkült. Mindent egybevetve könnyen előfordulhat, hogy a hatalmasnak ígérkező üzletből csak egy kis „csencselés” lesz.
Az Nvidia nyomkövetőt épít a csipjeibe
Igaz, az sem lesz egyszerű, mivel egy mai hír szerint az Nvidia helymeghatározó technológiát épít a csipjeibe, amelynek révén követhető a termék életútja, leginkább az, hogy mely országban építették be és fogták munkára.
Ez segíthet megakadályozni, hogy a mesterségesintelligencia-csipeket olyan országokba csempésszék, ahová tilos az exportjuk
– írja a Reuters. A kifejlesztett szoftver lehetővé teszi az ügyfelek számára a csip teljes számítási teljesítményének nyomon követését – ami rendszeres gyakorlat a nagy adatközpontok számára processzorflottákat vásárló vállalatok körében –, és az Nvidia által üzemeltetett szerverekkel való kommunikáció időbeli késleltetését használná fel arra, hogy jelet adjon a csip földrajzi koordinátáiról, hasonlóan más internetalapú szolgáltatásokhoz – közölte egy Nvidia tisztviselő.
A „helyzetjelző” funkciót elsőként a legkorszerűbb Blackwell csipekbe integrálják. A kínaiak bizalmatlanságát ezzel nem oszlatják el, sőt erősítik azokat a feltételezéseket, miszerint a csipek egy „hátsó kapu” kinyitásával távolról is vezérelhetők, illetve kémkedésre alkalmassá tehetők lesznek. Az Nvidia mindenesetre bőszen cáfolja, hogy ilyesmi egyáltalán szóba kerülhet.


