BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Síel a magyar, de egyetlen rossz mozdulat és milliók repülnek: még mindig sokan választanak tévesen biztosítást

A síszezon csúcsán minden második utas már a sípályák felé indul, miközben egy rossz mozdulat akár többmilliós számlát is jelenthet külföldön. A megfelelő biztosítás ilyenkor nem kényelmi kérdés, hanem komoly pénzügyi védelem. A Netrisk adatai szerint a síeléshez kötődő utasbiztosítások aránya karácsony után meredeken emelkedik, január–februárban már 50 százalék fölé kerül. Miközben a díjak alig változtak, a kockázatok továbbra is magasak – és sokan még mindig rosszul választanak.

Egyre többen kötnek síbiztosítást, de sokan még mindig rosszat választanak – pedig pár ezer forinton múlhat egy többmilliós kiadás elkerülése. A karácsonyi időszak után igazán felpörög a síszezon – és vele együtt az utasbiztosítások piaca is. A Netrisk friss adatai szerint december 24. után már minden második utasbiztosítás síeléssel függ össze, január–februárban pedig az arány tartósan 50 százalék fölé emelkedik. Miközben a magyarok egyre tudatosabbak, még mindig sokan alábecsülik a téli sportok valódi kockázatait. Pedig egy komolyabb baleset esetén nem tízezrekről, hanem akár többmilliós számláról is szó lehet.

Európa számos régiójában gondot okoz a havazás, de a síközpontok örülhetnek a hónak (illusztráció) , biztosítás
Síeléskor egy rossz esés milliókba kerülhet – a biztosítás a kulcs / Fotó: Unsplash

Beindult a síelős főszezon – autóval, közelre, rövid időre

Jól kirajzolódik a magyar síelők utazási profilja is: A célországok rangsorában továbbra is toronymagasan vezet Ausztria: a foglalások 67 százaléka ide irányul. Ezt Szlovákia követi, majd Olaszország, Franciaország és Lengyelország.

„Az utazások jellemzően 3–5 naposak, 2–3 fővel és az esetek több mint 80 százalékában autóval történnek. Ez nemcsak a sípályán, hanem az odaúton is növeli a kockázatokat, ezért a téli felszerelés, a hólánc és a gépjármű-asszisztencia legalább annyira fontos, mint maga az utasbiztosítás. Sokan kizárólag a pályán történő balesetekre gondolnak, pedig a téli közlekedés önmagában is komoly kihívás, különösen hegyvidéki környezetben” – hívta fel a figyelmet Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

A legnagyobb tévhit: „úgyis mindegy, melyik biztosítás”

Egy friss kutatás szerint a magyar utazók 41 százaléka úgy gondolja, nincs érdemi különbség az egyes biztosítások között. Síelésnél ez különösen veszélyes tévedés.

Egy alap utasbiztosítás – vagy az EU-s egészségbiztosítási kártya, illetve a bankkártyákhoz kapcsolt biztosítások – jellemzően nem fedezik azokat a tételeket, amelyek a téli sportoknál igazán drágák lehetnek.

Egy megfelelő síbiztosítás viszont kifejezetten ezekre ad védelmet:

  • hegyi és helikopteres mentés,
  • külföldi egészségügyi ellátás magas fedezeti összeggel,
  • orvosi kísérettel történő hazaszállítás,
  • saját és bérelt sífelszerelés biztosítása,
  • sí­bérlet térítése baleset esetén,
  • felelősségbiztosítás, ha a síelő másnak okoz kárt.

Ezek hiányában egyetlen baleset akár többmillió forintos saját költséget is jelenthet.

Pár ezer forint naponta – de milliókat véd

A síbiztosítások ára továbbra sem jelent komoly terhet az utazók számára, különösen ahhoz képest, milyen kockázatoktól óvhat meg egy jól megválasztott konstrukció. A Netrisk adatai szerint a díjak gyakorlatilag stagnálnak:

egy átlagos síelés teljes biztosítási költsége jellemzően közel 11 ezer forint, ami prémium kategóriában fejenként napi 900–1000 forintos kiadást jelent. Ez az összeg első ránézésre is csekély ahhoz képest, hogy egy külföldi baleset, hegyi mentés vagy kórházi ellátás milyen költségekkel járhat. Különösen igaz ez a síelésre, ahol egy rossz esés nemcsak sérüléssel, hanem helikopteres mentéssel, többnapos kórházi kezeléssel vagy akár orvosi kísérettel történő hazaszállítással is végződhet.

Ezek költségei könnyedén elérhetik a több millió forintot, amelyet megfelelő biztosítás nélkül teljes egészében a sérültnek kellene állnia. Ehhez képest a napi ezer forint körüli biztosítási díj valójában nem költség, hanem egy tudatos kockázatkezelési döntés ára.

Tudatosabbak lettünk – de még mindig az utolsó pillanatban

A biztosítási szokások terén egyértelműen látható a javulás: a magyar utazók többsége ma már nem indul el külföldre utasbiztosítás nélkül. Tapasztalatok szerint tízből kilencen rendszeresen kötnek biztosítást, és a biztosítást választók fele már online intézi ezt, ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy sokan az indulás napján, az utolsó pillanatban döntenek. Ez ugyan technikailag ma már könnyen megoldható – egy biztosítás megkötése néhány percet vesz igénybe –, mégis hordoz kockázatokat, a sietségben hozott döntések gyakran azt eredményezik, hogy az utazók nem az adott tevékenységhez, jelen esetben a síeléshez leginkább illeszkedő biztosítást választják.

Ráadásul fontos szabály, hogy a biztosítást még az országhatáron belül kell megkötni: aki erről lemarad, könnyen biztosítás nélkül maradhat akkor, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá.

Nem a biztosítás drága – a hiánya az

A síszezon minden évben emlékeztet rá: a téli sportok nemcsak élményt, hanem komoly kockázatot is jelentenek. A kérdés nem az, hogy szükség van-e biztosításra, hanem az, hogy megfelelőre van-e szükség. Már napi ezer forint körüli összeggel milliós kockázatok zárhatók ki – ennél jobb ár-érték arányú „befektetés” kevés van egy téli utazás során.

Ajánlott videók

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.