Kulcsszereplő lesz a Mol az átalakuló régiós olajpiacon, hatalmas átalakulás jön, mutatjuk a nyerteseket és a veszteseket
Az év elején nyélbe ütött Mol–NIS-üzlet átrajzolhatja az egyébként sem egységes, erős versennyel jellemzett közép-európai kőolajpiacot – írja a magyar olajtársaság szerbiai bevásárlásának piaci hatásairól szóló véleménycikkében Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
A szakértő szerint a régiós vállalati erősorrend, ha ideiglenesen stabilizálódott is a kommunista éra bukása után, most egy rendkívül gyors és mélyreható újbóli átalakulás közepén van az orosz–ukrán háború, az EU és a G7 szankciói, valamint az USA geopolitikai koncepcióváltása miatt.
A térség meghatározó szereplői
- a lengyel állami többségű PKN Orlen,
- a magyar Mol csoport,
- az osztrák OMV-Petrom és
- az angol-holland Shell,
- de fontos regionális szerepe van a szerbiai NIS-nek és
- jelen van az olasz ENI (Agip) és az angol BP is.
Az orosz–ukrán háború és a szankciók miatt a régió számos országában politikailag tarthatatlanná vált az orosz tulajdonú üzemanyag-kereskedelem, miközben az ellátásbiztonság fenntartása miatt a kormányok nem engedhették meg az infrastruktúra megszűnését.
PKN Orlen, Mol, OMV – három különböző modell
Ebben a helyzetben a PKN Orlen erőteljes EU-s politikai hátszelű szereplőként jelenhetett meg, ott áll mögötte a „hajlandók koalíciójának’”oszlopos tagjaként a lengyel állam, amely NATO- és EU-tagként ideális jelölt volt az orosz eszközök átvételére, ahogyan a Lukoil lengyelországi, magyarországi, baltikumi és csehországi érdekeltségek felvásárlása is példázza.
A jelentős terjeszkedés ellenére az PKN Orlen régiós súlya alapvetően két országra épül:
- Lengyelországban nagyjából egyharmados,
- Csehországban közel 30 százalékos kiskereskedelmi részesedéssel rendelkezik, amely régiós szinten kiemelkedő pozíciót biztosít,
- ugyanakkor sérülékennyé is teszi a vállalatot, hiszen bármelyik kulcspiacon bekövetkező szabályozási vagy politikai változás azonnal torzítja az összteljesítményt.
A Mol stratégiája más logikát követ
A magyar társaság nem sok országban van jelen, viszont ahol igen, ott extrém magas nemzeti koncentrációt ér el. Ez különösen igaz Magyarországra, ahol 45–50 százalék körüli piaci részesedése önmagában elegendő ahhoz, hogy a nyolc országra számolt régiós átlagban az első helyre kerüljön. Szlovákiában a Slovnaft, Horvátországban az INA hasonlóan erős pozíciót tölt be, ami azt mutatja, hogy
a Mol modellje nem a széles földrajzi lefedettségre, hanem a mély, politikailag és intézményileg beágyazott nemzeti jelenlétre épül.
Azaz a régióban egyetlen nagy, erősen koncentrált nemzeti piac többet ér, mint több közepes jelenlét együttvéve.
Az OMV – beleértve az OMV Petromot is – egy harmadik, kiegyensúlyozott modellt képvisel. Az OMV sehol sem ér el Mol- vagy Orlen-szintű dominanciát, viszont Ausztriától Románián át Magyarországig több országban stabil, közepes piaci részesedéssel van jelen. Ez a portfólióalapú stratégia alacsonyabb politikai kockázatot és kiegyensúlyozottabb cash flow-t biztosít, ugyanakkor korlátozza az árazási erőt és a nemzeti szintű befolyást – hangsúlyozza Toldi Ottó.
Hogyan alakul a régiós olajipari cégek jövőbeli versenye?
A jövőbenézés kulcskérdése a finomítói potenciál elemzése, hogy a régiós olajcégek mennyire rugalmasan és magas hozzáadott értékkel tudnak termelni a következő 10-15 évben és arról, hogy mennyire képesek alkalmazkodni az európai energia- és klímapolitikai fordulathoz.
Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója úgy látja,
a hagyományos üzemanyag-fókuszú finomítás hosszabb távon zsugorodó piac, ezért azok a szereplők vannak jobb helyzetben, amelyek komplex, rugalmas finomítókkal, petrokémiai integrációval és alacsonyabb szénintenzitású megoldásokkal rendelkeznek.
- A Mol finomítói és petrokémiai eszközei jól illeszkednek a közép-európai kereslethez, miközben a nyersolaj-diverzifikáció és a petrokémia irányába tett lépések javítják az alkalmazkodóképességét.
- Az Orlen a finomítói kapacitásméret és az integráció előnyét élvezi: több országra kiterjedő finomítói hálózata és bioüzemanyag-ambíciói révén jó eséllyel képes üzleteket kötni egy átmeneti szabályozási környezetben is, bár ez jelentős beruházási és végrehajtási kockázattal jár.
- Az OMV stratégiája inkább a finomítástól a vegyiparig ível: a körforgásos vegyipari irány erősítése csökkentheti a klasszikus üzemanyagmarzsoktól való függést, ugyanakkor nagyobb kitettséget jelent a ciklikus európai vegyipari piacnak.
Átrajzolhatja a régiós olajpiacot a Mol és a NIS házassága
A szerző szerint a Mol–NIS-egyesülés alapvetően fogja átrajzolni a kelet-közép-európai olaj- és üzemanyagpiacot.
Az eddigi nyugat–keleti cégintegrációk helyett elsőként jönne létre egy észak–déli irányban integrált regionális cégcsoport,
amely egyszerre rendelkezne jelentős finomítói kapacitással, kiterjedt kiskereskedelmi hálózattal és közép-európai–balkáni piaci jelenléttel. Ez utóbbi pedig döntő jelentőségű fejlemény, hiszen az orosz energiahordozók egyetlen valós alternatívája a transzbalkáni irányból – Közép-Ázsiából, a Fekete-tenger irányából, Törökországból vagy a Földközi-tenger keleti medencéje felől is – itt vezet át.
A Mol eddigi stratégiája a közép-európai „core” piacok védelmére és a downstream rugalmasság növelésére épült, míg a NIS erőssége a szerb–balkáni pozíció, egy domináns finomító és egy kvázi monopolisztikus belső piac. Egyesülésük ezt a két világot kapcsolná össze Közép-Ázsiával és a Transzkaszpi régióval.
A szerbiai NIS eszközállománya klasszikus, vertikálisan integrált olajipari modellre épül, amely a kitermeléstől a finomításon és logisztikán át egészen a végfelhasználói értékesítésig lefedi az értékláncot. Ez a struktúra különösen erős piaci pozíciót biztosít számára Szerbiában és a tágabb nyugat-balkáni térségben.
A NIS portfóliójába tartozik Szerbia egyetlen kőolaj-finomítója, a pancsovai, évi 4,8 millió tonna kapacitással.
Termékpalettájában szerepel többek közt Euro 5 motor- és repülőgép-üzemanyag, LPG, petrokémiai termékek, fűtőolaj, bitumen, kenőanyagok. A NIS a Balkánon több mint 400 töltőállomásos hálózatot működtet NIS Petrol néven.
A horvátokkal is rendeződhet a viszony
A Mol–NIS-egyesülés további hozadéka lehetne továbbá a Mol és a horvát Janaf együttműködésének rendezése, a vitás kérdések kielégítő megoldása. A Janaf a Mol-finomítókat ellátó legnagyobb nem orosz kőolajvezeték horvát tulajdonosa és üzemeltetője, egyben a NIS pancsovai finomítójának legfontosabb szállítója.
A horvátországi Omisalj olajtermináltól induló Adria vezeték északi szálán ugyanis Magyarország kapja a kőolajat, a déli szálán pedig Szerbia. A Mol–NIS-tranzakció után a Mol lesz a Janaf legnagyobb vásárlója, a korrekt üzleti viszony tehát kulcskérdés mindkét fél számára.
