Csak a szokásos: megint profitrekordot szállítottak a bankok
Újabb lélektani határt lépett át 2024-ben a hazai hitelintézeti szektor nyeresége: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közölt adatai szerint az összesített nettó eredmény elérte a 2006,6 milliárd forintot, ami amellett, hogy majdnem 7,5 százalékkal magasabb a megelőző évinél, egyben új rekord is.

Szépen csordogálnak a bankokhoz a bevételek
A jegybank statisztikáinak tanúsága szerint az utóbbi években szinte menetrendszerűnek tűnő profitrekordhoz több tényező is hozzájárult. Az egyik, hogy a bankszektor működési bevétele továbbra is tempósan, 10,5 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, meghaladva az 5352 milliárd forintot. A kamateredmény viszonylag visszafogott ütemben, 5,5 százalékkal emelkedett, de így is megközelítette a 3400 milliárdos szintet. A díj- és jutalékeredmény soron viszont több mint 20 százalékos ugrást mért az MNB, ami bőven 1600 milliárd forint feletti pluszt jelentett.
A működési költségek ugyan szintén tempósan, 9,5 százalékkal emelkedtek tavaly a szektorban, de ez az ütem valamivel elmaradt a bevételekétől. Ráadásul költségoldalon két fronton is nagy nyomás nehezedik a szektorra: az egyik, hogy a digitalizáció és a szabályozói elvárások miatt folyamatos fejlesztési kényszerben vannak a piaci szereplők, a másik pedig, hogy a bérköltségek emelkedésével a hitelintézeti szektorban is számolni kell. A kockázati költségeknél viszont valamivel javult a kép 2023-hoz képest: miközben akkor még összességében 206 milliárd forintot írtak le értékvesztés és céltartalék címén a bankok, addig tavaly már csak valamivel több mint 172 milliárdot.
Gyors ütemben gyarapszik a hitelállomány a bankoknál
Ami az egyes mérlegtételeket illeti, az MNB adatai szerint a hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszege már meghaladta a 98 ezer milliárd forintot 2024 végén, ami 8,4 százalékos emelkedést tükröz éves alapon. Ennél is gyorsabb, 11,6 százalékos ütemben bővült ugyanakkor a hitelállomány, meghaladva ezzel az 54,5 ezermilliárd forintos szintet. A betéteknél valamivel visszafogottabb, de így is szép ütemű, 9,4 százalékos volt az emelkedés, 74,5 ezermilliárd forintot is meghaladó portfólió mellett.
Amellett pedig, hogy az eredményre és a mérlegre sem lehet panasz a hazai hitelintézeti szektorban, viszonylag jól alakultak (bár már nem javultak) a jövedelmezőségre vonatkozó mutatószámok is. A tőkearányos megtérülés (RoE) ugyan kisebb mértében – 19,2.ről 17,9 százalékra – csökkent egy év alatt, az eszközarányos nyereség 2,1 százalékon, változatlan szinten maradt. A költséghatékonyság viszont tovább növekedett a szektorban: a költség-bevétel arány (CIR) már csak valamivel 51 százalék felett járt a negyedik negyedévben.
Ami pedig különösen figyelemreméltó, hogy a nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) továbbra is igen alacsony, tavaly éppen 2,3 százalékos volt a bankoknál, tehát nagyon szépen alakul a portfólióminőség.
Az MNB-nek az adatokhoz csatolt közleményéből az is kiderül, hogy változatlanul erős a koncentráció a hazai hitelintézeti szektorban: az öt legnagyobb szereplő a piaci közel háromnegyedét, a tíz legnagyobb szolgáltató pedig majdnem a 93 százalékát mondhatja magáénak a mérlegfőösszeget figyelembe véve. Részben ennek köszönhetően ugyanakkor a hazai bankok döntő többsége nyereségesen működik: tavaly mindössze négy – kis méretű – szereplő zárta negatív eredménnyel az évet.