Újabb lélektani határt lépett át 2024-ben a hazai hitelintézeti szektor nyeresége: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közölt adatai szerint az összesített nettó eredmény elérte a 2006,6 milliárd forintot, ami amellett, hogy majdnem 7,5 százalékkal magasabb a megelőző évinél, egyben új rekord is.
A jegybank statisztikáinak tanúsága szerint az utóbbi években szinte menetrendszerűnek tűnő profitrekordhoz több tényező is hozzájárult. Az egyik, hogy a bankszektor működési bevétele továbbra is tempósan, 10,5 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, meghaladva az 5352 milliárd forintot. A kamateredmény viszonylag visszafogott ütemben, 5,5 százalékkal emelkedett, de így is megközelítette a 3400 milliárdos szintet. A díj- és jutalékeredmény soron viszont több mint 20 százalékos ugrást mért az MNB, ami bőven 1600 milliárd forint feletti pluszt jelentett.
A működési költségek ugyan szintén tempósan, 9,5 százalékkal emelkedtek tavaly a szektorban, de ez az ütem valamivel elmaradt a bevételekétől. Ráadásul költségoldalon két fronton is nagy nyomás nehezedik a szektorra: az egyik, hogy a digitalizáció és a szabályozói elvárások miatt folyamatos fejlesztési kényszerben vannak a piaci szereplők, a másik pedig, hogy a bérköltségek emelkedésével a hitelintézeti szektorban is számolni kell. A kockázati költségeknél viszont valamivel javult a kép 2023-hoz képest: miközben akkor még összességében 206 milliárd forintot írtak le értékvesztés és céltartalék címén a bankok, addig tavaly már csak valamivel több mint 172 milliárdot.
Ami az egyes mérlegtételeket illeti, az MNB adatai szerint a hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszege már meghaladta a 98 ezer milliárd forintot 2024 végén, ami 8,4 százalékos emelkedést tükröz éves alapon. Ennél is gyorsabb, 11,6 százalékos ütemben bővült ugyanakkor a hitelállomány, meghaladva ezzel az 54,5 ezermilliárd forintos szintet. A betéteknél valamivel visszafogottabb, de így is szép ütemű, 9,4 százalékos volt az emelkedés, 74,5 ezermilliárd forintot is meghaladó portfólió mellett.
Amellett pedig, hogy az eredményre és a mérlegre sem lehet panasz a hazai hitelintézeti szektorban, viszonylag jól alakultak (bár már nem javultak) a jövedelmezőségre vonatkozó mutatószámok is. A tőkearányos megtérülés (RoE) ugyan kisebb mértében – 19,2.ről 17,9 százalékra – csökkent egy év alatt, az eszközarányos nyereség 2,1 százalékon, változatlan szinten maradt. A költséghatékonyság viszont tovább növekedett a szektorban: a költség-bevétel arány (CIR) már csak valamivel 51 százalék felett járt a negyedik negyedévben.
Ami pedig különösen figyelemreméltó, hogy a nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) továbbra is igen alacsony, tavaly éppen 2,3 százalékos volt a bankoknál, tehát nagyon szépen alakul a portfólióminőség.
Az MNB-nek az adatokhoz csatolt közleményéből az is kiderül, hogy változatlanul erős a koncentráció a hazai hitelintézeti szektorban: az öt legnagyobb szereplő a piaci közel háromnegyedét, a tíz legnagyobb szolgáltató pedig majdnem a 93 százalékát mondhatja magáénak a mérlegfőösszeget figyelembe véve. Részben ennek köszönhetően ugyanakkor a hazai bankok döntő többsége nyereségesen működik: tavaly mindössze négy – kis méretű – szereplő zárta negatív eredménnyel az évet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.