Most már hivatalos – 2025 a gazdasági ellentmondások éve

Árokszállási Zoltán arról beszélt, hogy miközben a béremelkedések a háztartások költését felfelé húzták, a beruházások évtizedes mélypontra estek, és az exportteljesítmény sem tudott kitörni a gyenge európai kereslet szorításából. Ez a gazdasági ellentmondás odáig vezetett, hogy a magyar gazdaság idén mindössze 0,4 százalékos növekedést, vagyis gyakorlatilag stagnálást produkál. A gyenge európai ciklus ugyan nem új jelenség, de Árokszállási szerint a beruházási ráta már olyan alacsony, hogy több ágazat épphogy csak pótolja a korábbi amortizációt. „A külső kereslet kéne hogy igazából beinduljon” – fogalmazott a szakértő. 

 A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube-csatornáján: 

Gazdasági ellentmondás ide vagy oda: az új gyárak jelenthetik a fordulatot

A következő egy-két év legfontosabb kérdése, hogy a már épülő ipari nagyberuházások – a BMW, a CATL, a BYD és a 2026-ban induló akkumulátor- és autóipari kapacitások – valóban érdemi termelőerőt hoznak-e a gazdaságba.

A BMW gyára elindította a termelést, ráadásul jó előrendelési számokkal, ami már önmagában húzóerőt adhat a beszállítói láncnak. A CATL a BMW akkumulátorbeszállítója lesz, így a két projekt egymást erősítheti. A BYD termelésének felfutása későbbre várható, de 2026-ban már érdemben beleszámíthat a GDP-be.

A szakértő szerint ezek a projektek akkor is fontosak, ha a német gazdaság lassan ébred: a magyar ipar így is képes lehet mérsékelt termelésbővülést felmutatni 2026-ban. Azonban a külső környezet továbbra is kockázatot jelenthet: ha Európa késlekedik, a magyar kapacitásbővítés sem válik azonnal látható növekedéssé.

Erős forint vagy törékeny egyensúly?

Az idei év egyik legszembetűnőbb fejleménye a forint stabil, sokszor erősödő árfolyama volt. A háttérben az MNB szigorú monetáris politikája és a nemzetközi kamatkülönbözet áll: miközben a világ nagy jegybankjai egyre óvatosabban lazítanak, a forint továbbra is vonzó hozamot kínál.

A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a stabilitás nem jelent automatikus kamatvágást: a jegybank a jelenlegi inflációs kockázatok miatt várhatóan csak 2026 közepe táján kezdhet érdemben lazítani. Az MNB inkább hosszabb ideig tartja fenn a szigorú kondíciókat, mintsem veszélyeztesse a forint egyensúlyát a választási évben.

A költségvetési politika ráadásul hagyományosan érzékenyebbé teszi az árfolyamot: a választási év jellemzően növeli a hiányt, ami lefelé nyomhatná a forintot. Árokszállási szerint ugyanakkor szükség esetén a jegybank ismét szigoríthat, így drámai gyengülésre nem számít, így 390 forintos euróárfolyamot tart reálisnak 2026 végére.

Közben az infláció szerkezete is átalakul: a nyári kilengések ellenére az éves ráta 2026-ra 3,5 százalék közelébe csúszhat vissza, ám az ár- és árréstoppok kivezetése átmeneti áremelkedést hozhat. A szakértő szerint a torzító hatások eltűnése ugyanakkor hosszabb távon javíthatja a piaci működést.

További részletek a beszélgetésből:

• Mikor indulhatnak be a magyar vállalati beruházások? (2:15)
• Hogyan torzítják a piacot az ár- és az árréstoppok? (9:48)
• Egy választási év hatása a forintra és a költségvetésre (14:10)
• Mit jelent az erős forint és a béremelkedés együtt az exportőrök számára? (15:23)
• Mi történne a magyar gazdasággal egy hirtelen tűzszünet esetén? (16:25)