A Malév sorsára juthat az Alitalia

A cégvezetés még márciusban tette közzé a légitársaság megmentését szolgáló tervezetét, amelytől azt várták, hogy két év alatt nyereségessé váljon a vállalat. Ebben többek között jelentősen csökkentették volna a dolgozók bérét, és új kollektív szerződés aláírását is tervezték, ezért a konszern megmentéséhez szükséges mentőcsomagot a szakszervezeteknek is el kellett volna fogadnia. Az érdekképviseletek azonban sztrájkkal fenyegetőztek, végül a kormányzat lépett közbe egy kompromisszumos megállapodással.

[caption id="" align="aligncenter" width="626"] Kép: AFP[/caption]

Eszerint „csak” nyolc százalékkal csökkentették volna a fizetéseket és 950 munkavállaló állása szűnt volna meg a korábbi 30 százalékos fizetéscsökkentés, és 1450 fős leépítés helyett. Azonban most ez a kompromisszumos megoldás is elbukott a dolgozók ellenállásán. Amennyiben nem lesz szanálási terv, a légitársaság tulajdonosai közül az Intesa Sanpaolo és az Unicredit is azzal fenyegetőztek, hogy blokkolják a további kifizetéseket – azaz csődbe megy a 12500 főt foglalkoztató, volt állami légitársaság.

Az Alitalia jó néhány – olykor közvetlen állami részvétellel lezajló – mentőakción van már túl, 2008-ban csődbe ment, és közel állt ehhez 2014-ben is. Az olasz Mediobanca egy korábbi elemzése szerint 1974–2014 között 7,4 millliárd euróba került az államnak a légitársaság életben tartása. A legutóbbi menet főszereplője az Egyesült Arab Emírségekből érkezett Etihad volt, amely 2014-ben 49 százalékos részesedést szerzett az Alitaliában, a többségi tulajdon pedig egy olasz konzorcium kezébe került (meghatározó tagjai az Intesa Sanpaolo bank, az olasz állami posta, valamint az UniCredit bank).

Az Etihad a színre lépésekor azt ígérte, hogy 2017-re nyereségessé teszi az olasz légitársaságot, Róma pedig fontos nemzetközi csomópont lesz, sok hosszú távú járattal. Ehhez képest 2015-öt az Alitalia csaknem 200 millió euró veszteséggel zárta, a tavalyi deficit pedig 400 millió euróra tehető.