Magyarország nagyon le van maradva a nyugati bérszintektől
Nem beszélhetünk „egy Magyarországról”, ugyanis a Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van, míg a keleti régiókban már magasabb a munkanélküliségi ráta, és hasonló a helyzet a bérszintek esetében is, ami nyugaton magasabb, keleten alacsonyabb – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Bérfelzárkóztatás, vállalkozás, foglalkoztatás című konferencián.
A Német Gazdasági Kamara felmérésének adataira hivatkozva elmondta, hogy Magyarország nagyon messze le van maradva a nyugati bérszintektől, sőt, még a szomszédos Ausztriával szemben is, ahol háromszor magasabb bérek vannak. Hozzátette, hogy ez függ a forint/euró árfolyamtól is, ugyanis ha 240 forint lenne az euró, akkor ez a lemaradás csak 2,5-szeres lenne. Manapság többen béruniót emlegetnek, de ez még Magyarországon sem valósul meg – fogalmazott az egyetemi tanár.
A termelékenységben nem az a gond, hogy Németországgal szemben le vagyunk maradva, hanem az, hogy Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal szemben is – véli Bod Péter Ákos. Hozzátette a valutaalap adataira hivatkozva, hogy az egy alkalmazottra jutó termelékenységet nézve a 2010-es bázishoz képest annak ellenére sem javult a magyar termelékenység, hogy a gazdaság bővült ebben az időszakban. Szerinte a termelékenység javulása nélkül béremelésekről sem lehet beszélni.
Az egyetemi tanárral egyetértve Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, nem valószínű, hogy a bérek tartósan elszakadhatnak a termelékenységtől. Ugyanis azok az országok tudnak magasabb béreket fizetni, ahol a termelékenység is magasabb. Hozzátette, hogy a magyar bérköltségek nagyjából a helyükön vannak.
Magyarország szerinte egy rendkívül duális gazdaság, amely szétszakadt a külföldi és belföldi tulajdonú cégekre. A külföldi cégek termelékenysége minden vállalati méretben magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, míg a belföldi tulajdonú vállalkozásoknál ez éppen fordítva van, azok gyengébbek az átlagos szintnél – mutatott rá Palócz Éva.
A felzárkózásról szólva hangsúlyozta, hogy 2010-hez képest a V4-es országokkal és Romániával szemben is lemaradtunk az egy főre jutó jövedelmet nézve. Hozzátette, hogy Magyarország jobban teljesít, mint Görögország, viszont az újonnan belépő országok többségéhez képest már nem.