A statisztika a tudomány szolgálatában
A modern világ fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje a tudományos kutatás és annak eredményei. A tudomány legtöbb területén nélkülözhetetlen építőkövek az empirikus eredményeket megalapozó statisztikák, hiszen ezek biztosítják, hogy a valóság megismerésére és megértésére irányuló törekvések hiteles, elfogulatlan, mások által is reprodukálható alapokon nyugodjanak. De ahogyan a híres hálózatkutató, Alessandro Vespignani rámutatott: „Az adatok felhalmozása még nem tudomány, éppúgy, ahogy egy halom tégla sem nevezhető háznak.” Az adatokból statisztikai módszerekkel állítjuk elő azt a tudást, amelyből a tudományos felismerések és a világot előremozdító döntések születnek. A statisztika néha láthatatlan marad, pedig ott van minden hiteles tudományos állítás mögött. Nem csak egy eszköz, hanem az a biztos alap, amelyre a civilizációnk épül.
A tudomány és a statisztika kölcsönös egymásrautaltsága és közös felelőssége állt a Központi Statisztikai Hivatal múlt heti konferenciájának középpontjában is, amelyet a statisztikai világnap alkalmából, október 20-án rendeztek meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A nemzetközi konferencia előadói között egyaránt helyet kaptak a hazai és külföldi tudományos élet szereplői, statisztikai hivatalok és több kiemelt hazai adatfelhasználó intézmény. Valamennyien hangsúlyozták az együttműködés, a közös gondolkodás és a tudásmegosztás fontosságát. A statisztikai adatok felhasználása csak akkor lehet igazán hatékony, ha minden érintett szereplő együttműködik a mindannyiunk javát szolgáló, megalapozott tudás létrehozásában. Mindemellett kiemelték azt is, hogy az egyre intenzívebben termelődő adatmennyiséggel együtt a statisztikai és a tudományos közösség felelőssége is növekszik, hogy iránymutatást biztosítson e vagyon hasznosításához.
A KSH aktív partnerségre törekszik a tudományos közösséggel. A Magyar Tudományos Akadémia mellett 13 egyetemmel alakított ki együttműködést. Hivatalunk munkatársai közül több mint harmincan rendelkeznek doktori fokozattal, többen egyetemi oktatóként is hozzájárulnak a tudományos élet következő generációinak képzéséhez. A KSH 2011 óta működteti kutatószobai szolgáltatását, amely lehetőséget kínál a felhasználók számára, hogy – szigorú adatvédelmi feltételek betartása mellett – tanulmányozhassák a rendelkezésre álló egyedi adatokat. Ez idő alatt több száz kutató élt ezzel a lehetőséggel, és mintegy 3000 kutatási eredmény született. A leggyakrabban használt adatállományok közé a népszámlálások és a mikrocenzusok adatai, a vállalati mérlegadatok, a bértarifa adatok, valamint a munkaerő-felmérés adatai tartoznak.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia mögött rejlő kihívások és lehetőségek határozzák meg mind a statisztika, mind a tudomány jövőjét. Miközben soha nem látott gyorsasággal alkalmazkodnak a statisztikai eszközök és módszerek az új digitális adatökoszisztémához, a tudomány iránytűként szolgál ehhez a gyors átalakuláshoz.
A Központi Statisztikai Hivatal célja, hogy partnerként segítse ezt a közös építkezést, hogy az adatokból születő tudás hiteles, hozzáférhető és hasznos legyen mind a kutatók, a döntéshozók és a társadalom egésze számára. A statisztika a világ megértésének egyik legfontosabb eszköze és így a tudomány egyik legmegbízhatóbb társa.
