Geopolitikai kockázatok: ahol az ész megáll, a gép tovább dolgozik
A geopolitikai fejleményeket, eseményeket a cégek sokáig úgy értékelték – és nagy részük úgy értékeli ma is – mint afféle háttérzajt, amely néha alig hallható, máskor felerősödik, és amelynek hatásaihoz, amikor „helyzet van”, alkalmazkodni kell. Ez a passzív hozzáállás egyre kevésbé tartható a mai világban, amikor az egyre kiszámíthatatlanabb geopolitikai szándékok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a globális kereskedelemre, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek a napi üzletmenetben is. Néha úgy látjuk: emberi ésszel szinte felfoghatatlan (legalábbis nehezen magyarázható), ami a világban történik, ahogyan „a nemzetközi helyzet fokozódik”. Ott azonban, ahol az emberi ész megáll, a gépnek még bőven lehet keresnivalója: a mesterséges intelligenciát (MI) sok vállalat már geopolitikai szakértőként is használja, amelynek előrejelzései segíthetnek a geopolitikai kockázatok kezelésében. Aki ugyanis „megérzi” a politikai döntések irányát, a gazdasági következményekkel számoló új pályára állíthatja a cégét, ami nyilvánvaló versenyelőnyt jelent.
A Hyundai például előre láthatta az amerikai gazdaságpolitika fordulatát, amelynek egyik alapvető pillére, hogy a külföldi cégek jobban járnak, ha a gyártást az USA-ba telepítik. A dél-koreai autógyártó csak tavaly 2,7 milliárd dolláros beruházással bővítette Georgia államban működő üzemét, amely így 2028-ra már 500 ezer elektromos és hibrid jármű gyártására lesz képes. Ezzel a lépéssel a Hyundai több legyet is ütött egy csapásra: csökkentette a vámkockázatot, növelte a modelljeihez igényelhető támogatást, és a szigorúbb szabályok mellett is biztosította az amerikai piachoz való hozzáférést.
Hasonlóan az Apple az amerikai–kínai feszültség fokozódásával (előre) számolva diverzifikálta a gyártást: az indiai kapacitásait növelte, és Vietnámban is bővítette a beszállítói hálózatot. 2024-ben az iPhone-ok mintegy 14 százalékát már Indiában szerelték össze, ahonnan azokat sokkal alacsonyabb vámok megfizetése mellett szállíthatták vissza az USA-ba. (Emellett az indiai értékesítés is megugrott 33 százalékkal.)
Ezek a példák mutatják, hogy mérhető versenyelőnyhöz juthatnak azok a cégek, amelyek komolyan veszik a geopolitikai kockázatokat, és nemcsak ad hoc válaszlépésekkel, utólag próbálják kezelni a problémákat. Bár a vállalatok többsége még az utóbbi kategóriába tartozik, a jó gyakorlatok száma örvendetesen nő. Az egyik nagy német banknál például 12 hónapon át készültek a különféle forgatókönyvek a 2024-es amerikai elnökválasztás előtt, de említhetem a Siemenst is, ahol már 2020 óta önálló szervezeti egység foglalkozik a geopolitikai kockázatokkal.
A geopolitikai változások rendkívül összetettek, és gyakran váratlanul, egyik napról (néha percről) a másikra mennek végbe. A változások ugyanakkor – például apró anomáliákból, szokatlan kereskedelmi folyamatok megjelenéséből – előre jelezhetők, aki pedig belelát az üveggömbbe, az a versenytársait megelőzve tudhatja átszervezni az ellátási láncait, vagy képes lehet gyorsabban pozíciót foglalni az új piacokon.
Geopolitikai előrejelző ügynök
A geopolitikai prognózisok felállításához rendkívüli mennyiségű adatot kell feldolgozni a különféle szabályozások dokumentációitól kezdve a közösségi médiában megjelenő pletykákon át az elemzésekig és vállalati jelentésekig, a befektetési portfóliók változásaitól az ellátási láncokra és a piacokra vonatkozó információkig. Ezt az „embertelen” feladatot már sok helyen rábízzák a gépre – amilyen például a Siemens által fejlesztett MI-alapú „geopolitikai előrejelző ügynök” –, és az így kapott prognózist figyelembe véve hozzák meg a stratégiai döntéseket.
Hogyan működik egy ilyen „előrejelző ügynök”?
- Először is, megosztja a feladatokat. Speciális MI-ügynökök foglalkoznak például a termékekkel, az ellátási láncokkal vagy a (már bekövetkezett) geopolitikai fejleményekkel. Ha például egy ország új vámokat vezet be, akkor egy MI-ügynök a regionális hatásokat értékeli, egy másik az ellátási láncban várható következményeket tekinti át, a felügyelő ügynök pedig ezek alapján elkészíti a különböző valószínűségű lehetséges forgatókönyveket. Az emberi tudás természetesen továbbra sem hiányozhat: azt, hogy a folyamat ne szakadjon el a valóságtól, a szakértői felügyelet biztosítja.
- A geopolitikai forgatókönyvek értelmezése, a döntéshozatal szintén csapatmunka: a jogi, a beszerzési, a termékfejlesztési és az értékesítési osztályoknak mind együtt kell működniük – nemcsak egymással, de az olyan külső partnerekkel is, mint az iparági szövetségek vagy a kormányzati intézmények. Minél szélesebb alapokon nyugszik a döntéshozatal, annál rugalmasabb és megbízhatóbb.
A fentiek alapján nyilvánvaló: a mesterséges intelligencia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a „nyers” kockázati adatokból hasznosítható információkhoz jussunk. A pénzügyek világában ez már nyilvánvaló, a Siemensnél például 10 százalékkal javult egy ilyen előrejelzés pontossága. Az MI-alapú kockázatkezelés hamarosan minden nagyobb vállalkozás számára elengedhetetlenné válik, hiszen olyan előnyökkel szolgál, amelyek a hagyományos módszerekkel nehezen elérhetők. Nem az kérdés tehát, hogy igénybe kell-e venni ezeket az eszközöket, hanem az, hogy milyen gyorsan sikerül megtenni az első lépéseket.
Mi a Siemensnél pontosan ebben kívánunk segíteni – azon dolgozunk, hogy a mesterséges intelligencia minél több vállalat számára hozzon mérhető üzleti és működési előnyöket.
